61. Fejezet: ZSOLTÁROK KÖNYVE

1. Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé.
2. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.
   Zsolt. 5,2.
3. E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.
4. Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.
   Péld. 18,10.
5. Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela.
   Zsolt. 36,8.
6. Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.
   Csel. 7,45.
7. Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd.
   Zsolt. 21,5.
8. Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.
   2 Sám. 7,26., Zsolt. 57,4., Zsolt. 89,24., Zsolt. 89,25.
9. Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.
   Zsolt. 21,14., Zsolt. 56,13., Zsolt. 56,14.