JÁNOS APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSÕ LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

1. Szeretteim, ne higyjetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentõl vannak-é; mert sok hamis próféta jött ki a világba.
   Mát. 7,15., 1 Thess. 5,21.
2. Errõl ismerjétek meg az Isten Lelkét: valamely lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentõl van;
3. És valamely lélek nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentõl: és az az antikrisztus lelke, a melyrõl hallottátok, hogy eljõ; és most e világban van már.
   1 Ján. 2,22., 2 Ján. 1,7.
4. Ti az Istentõl vagytok fiacskáim, és legyõztétek azokat; mert nagyobb az, a ki bennetek van, mint az, a ki e világban van.
5. Azok a világból valók; azért a világ szerint beszélnek, és a világ hallgat rájok.
   Ján. 3,31.
6. Mi az Istentõl vagyunk: a ki ismeri az Istent, hallgat reánk, a ki nincsen az Istentõl, nem hallgat reánk. Errõl ismerjük meg az igazságnak lelkét és a tévelygésnek lelkét.
   Ján. 8,47.
7. Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentõl van; és mindaz, a ki szeret, az Istentõl született, és ismeri az Istent.
8. A ki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten + szeretet.
   1 Ján. 3,10., 1 Ján. 4,16.
9. Az által lett nyilvánvalóvá az Isten szeretete bennünk, hogy az õ egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk általa.
   Ján. 3,16.
10. Nem abban van a szeretet, hogy mi szerettük az Istent, hanem hogy õ szeretett minket, és elküldte az õ Fiát engesztelõ áldozatul a a mi bûneinkért.
    1 Ján. 2,2., Róm. 3,25.
11. Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást.
    1 Ján. 3,16., Mát. 18,33., Ján. 15,12., Ján. 15,13.
12. Az Istent soha senki nem látta: Ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad, és az õ szeretete + teljessé lett bennünk:
    Ján. 1,18., 1 Ján. 2,5.
13. Errõl ismerjük meg, hogy benne maradunk és õ mibennünk; mert a maga Lelkébõl adott minékünk.
    1 Ján. 3,24.
14. És mi láttuk és bizonyságot teszünk, hogy az Atya elküldte a Fiút a világ üdvözítõjéül.
    1 Ján. 1,1., Ján. 1,14.
15. A ki vallja, hogy Jézus az Istennek Fia, az Isten megmarad abban, és õ is az Istenben.
    1 Ján. 2,23.
16. És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét. Az Isten szeretet; és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten is õ benne.
    1 Ján. 4,8.
17. Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert a mint õ + van, úgy vagyunk mi is e világban.
    1 Ján. 2,28., 1 Ján. 3,19., 1 Ján. 3,21., 1 Pét. 1,15.
18. A szeretetben nincsen félelem; sõt a teljes szeretet kiûzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.
19. Mi szeressük õt; mert õ elõbb szeretett minket!
    Ján. 15,16.
20. Ha azt mondja valaki, hogy: Szeretem az Istent, és gyûlöli a maga atyjafiát, hazug az: mert a ki nem szereti a maga atyjafiát, a kit lát, hogyan szeretheti + az Istent, a kit nem lát?
    1 Ján. 2,4., 1 Ján. 3,17.
21. Az a parancsolatunk is van õ tõle, hogy a ki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafiát is.
    1 Ján. 3,11., 1 Ján. 3,23., Ján. 13,34.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.