JÁNOS APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSÕ LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

  1. Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.
    Róm. 8,34., Zsid. 7,25.
  2. És õ engesztelõ áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész + világért is.
    1 Ján. 4,10., Róm. 3,25., Kol. 1,20., Ján. 4,42.
  3. És arról tudjuk meg, hogy megismertük õt, ha az õ parancsolatait megtartjuk.
    Ján. 13,34., Ján. 13,35.
  4. A ki ezt mondja: Ismerem õt, és az õ parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.
    1 Ján. 1,6., 1 Ján. 1,8., 1 Ján. 4,20.
  5. A ki pedig megtartja az õ beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Errõl tudjuk meg, hogy õ benne vagyunk;
    1 Ján. 4,12., 1 Ján. 4,13., Ján. 13,35., Ján. 14,21., Ján. 14,23.
  6. A ki azt mondja, hogy õ benne marad, annak úgy kell járnia, + a mint õ járt.
    Ján. 15,4., Ján. 15,5., Ján. 13,15., Ján. 13,34.
  7. Atyámfiai, nem új parancsolatot írok néktek, hanem régi parancsolatot, a mely elõttetek volt kezdettõl fogva; + a régi parancsolat az íge, a melyet hallottatok kezdettõl fogva.
    3 Móz. 19,18., 1 Ján. 3,11., 2 Ján. 1,5.
  8. Viszont új parancsolatot írok néktek, a mi igaz õ benne és ti bennetek; mert a sötétség + szûnni kezd, és az igaz világosság már fénylik.
    Ján. 13,34., Róm. 13,12., Eféz. 5,8., Ján. 1,4., Ján. 1,9., Ján. 8,12.
  9. A ki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyûlöli az õ atyjafiát az még mindig a sötétségben van.
    1 Ján. 3,14., 1 Ján. 3,15.
  10. A ki szereti az õ atyjafiát a világosságban marad, és nincs benne botránkozásra + való.
    1 Ján. 3,14., Róm. 14,13.
  11. A ki pedig gyûlöli az õ atyjafiát, a sötétségben van, és a sötétségben jár, és nem tudja hová + megy, mert a sötétség megvakította az õ szemeit.
    1 Ján. 3,14., Ján. 12,35.
  12. Írok néktek, gyermekek, mert a ti bûneitek megbocsáttattak az õ nevéért.
    Luk. 24,47., Csel. 2,38., Csel. 4,12., Csel. 13,38.
  13. Írok néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettõl fogva van. Írok néktek ifjak, mert meggyõztétek a gonoszt. Írok néktek fiacskák, mert megismertétek az Atyát.
  14. Írtam néktek atyák, mert megismertétek azt, a ki kezdettõl fogva van. Írtam néktek ifjak, mert erõsek vagytok, és az Isten ígéje megmarad bennetek, és meggyõztétek a gonoszt.
    Ján. 1,1.
  15. Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.
    Mát. 6,24., Luk. 16,13., Jak. 4,4.
  16. Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból.
  17. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát + cselekszi, megmarad örökké.
    1 Kor. 7,31., Jak. 1,10., Jak. 4,14., 1 Pét. 1,24., 1 Pét. 1,25., 2 Pét. 3,10., Mát. 7,21.
  18. Fiacskáim, itt az utolsó óra; és a mint hallottátok, eljõ, így most sok antikrisztus támadt; a honnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra.
    Mát. 24,5., Mát. 24,24., Csel. 20,29., 2 Thess. 2,3., 2 Ján. 1,7.
  19. Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felõlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.
    Csel. 20,30.
  20. És néktek kenetetek van a Szenttõl, és + mindent tudtok.
    2 Kor. 1,21., Ján. 14,26.
  21. Nem azért írtam néktek, mivel nem ismeritek az igazságot, hanem mivel ismeritek azt, és mivel semmi sincsen az igazságból, a mi hazugság.
  22. Ki a hazug, ha nem az, a ki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút.
    1 Ján. 4,3., 2 Ján. 1,7.
  23. Senkiben nincs meg az Atya, a ki tagadja a Fiút. A ki vallást tesz a Fiúról, abban az Atya is megvan.
    1 Ján. 4,15., Ján. 5,23.
  24. A mit azért ti kezdettõl hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettõl fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok.
  25. És az az ígéret, a melyet õ ígért nékünk: az örök élet.
  26. Ezeket írtam néktek azok felõl, a kik elhitetnek titeket.
  27. És az a kenet, a melyet ti kaptatok tõle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy + valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok õ benne.
    1 Ján. 2,20., Ján. 14,26., Ján. 16,13., Jer. 31,34.
  28. És most, fiacskáim, maradjatok õ benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk elõtte az õ eljövetelekor.
  29. Ha tudjátok, hogy õ igaz, tudjátok, hogy a ki az igazságot cselekszi, az mind tõle született.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.