Az Apostolok Cselekedetei
Ananiás és Szafíra bűnhődése. Egy Ananiás nevű férfi feleségével,
Szafírával együtt eladta egyik birtokát.
- Feleségének tudtával azonban visszatartott az árából s csak egy részt vitt
magával és azt tette az apostolok lába elé.
- Péter azonban így szólt hozzá: "Ananiás, hogyan csábíthatta el szívedet a
sátán, hogy be akarod csapni a Szentlelket, s hogy magadnál tartasz egy
részt a föld árából?
- Ugye a magadé maradhatott volna, ha pedig eladod, te rendelkezhettél volna
vele? Miért vetemedtél ilyen dologra? Nem embereknek hazudtál, hanem az
Istennek!"
- E szavak hallatára Ananiás holtan rogyott össze. Nagy félelem fogta el
mindazokat, akik ezt hallották.
- A fiatalabb emberek pedig mindjárt fölemelték, aztán kivitték és eltemették.
- Körülbelül három óra múlhatott el, amikor belépett felesége, mit sem tudva
a történtekről.
- "Mondd csak (asszony), szólította meg Péter, csakugyan ennyiért adtátok el
a földet?" "Igen, ennyiért" - felelte az.
- Péter ekkor rászólt: "Mire való volt megegyeznetek abban, hogy próbára
tegyétek az Úr Lelkét? Nézd, azok, akik eltemették férjedet, már a küszöbre
tették lábukat, hogy téged is kivigyenek."
- Erre az nyomban holtan rogyott össze lábainál. A belépő ifjak már halva
találták; kivitték tehát és férje mellé temették.
- Nagy félelem fogta el az egész egyházat, s mindenkit, aki csak hallott
erről az eseményről.
- Az egyház növekedése. Az apostolok által sok csodajel történt a
nép között. Mindnyájan teljes egyetértésben tartózkodtak Salamon tornácában.
- Mások közül senki sem mert közéjük elegyedni, a nép azonban nagyra
becsülte őket.
- Az Úrban hívő férfiak és nők sokasága pedig egyre növekedett.
- Végül még a betegeket is kivitték az utcákra, s ott ágyakra és
hordszékekre fektették őket, hogy ha Péter arra megy, legalább az árnyéka
érje valamelyiküket (s megszabaduljanak betegségüktől).
- Sőt a Jeruzsálemhez közel eső helységek népe is odatódult, magukkal hozva
a betegeket és a tisztátalan lelkektől gyötörteket, s ezek mind meggyógyultak.
- Az apostolokat újabb üldözés éri. De a főpapot és környezetét -
vagyis a szadduceusok pártját - féltékenység fogta el.
- Lefogatták tehát az apostolokat és nyilvános börtönbe vetették őket.
- Az Úr angyala azonban éjjel kinyitotta a börtön ajtaját, kivezette őket
és így szólt hozzájuk:
- "Menjetek, álljatok ki és hirdessétek a népnek a templomban az erről az
életről szóló tanítást!"
- Hallgattak rá, s virradatkor bementek a templomba és prédikálni kezdtek.
Mikor a főpap és kísérete megérkezett, összehívták a főtanácsot - vagyis
a zsidó nép összes véneit - és üzentek a börtönbe, hogy vezessék elő őket.
- De mikor a szolgák odaértek (és kinyitották) a börtönt, nem lelték őket.
Visszatértek tehát és jelentették:
- "A börtönt ugyan gondosan zárva találtuk, az őrök is ott álltak az ajtó
előtt, de amikor benyitottunk, odabenn senkit sem találtunk."
- A templomőrség parancsnoka és a főpapok a hír hallatára nem tudták
elképzelni, mi történhetett.
- Egyszer csak beállított valaki s hírül hozta nekik: "Azok a férfiak,
akiket ti börtönbe vetettetek, a templomban vannak és tanítják a népet."
- Erre a parancsnok szolgáival együtt elment és elhozta őket. Erőszakot nem
alkalmaztak, mert féltek, hogy a nép kövekkel támad ellenük.
- Elővezették tehát őket és a főtanács elé állították. Majd a főpap kérdőre
vonta őket:
- "Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok róla, és mégis
egész Jeruzsálemet elárasztottátok tanításotokkal, s ránk akarjátok hárítani
annak az embernek a vérét."
- De Péter és a többi apostol így válaszolt: "Inkább kell engedelmeskedni
Istennek, mint az embereknek!
- Atyáink Istene föltámasztotta Jézust, akit ti a keresztfára feszítve
meggyilkoltatok.
- Isten jobbja Fejedelemmé és Üdvözítővé emelte őt, hogy megtérítse Izraelt
és megbocsássa bűneit.
- Ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk mi és a Szentlélek, akit Isten megadott
mindazoknak, akik engedelmeskednek neki."
- A hallgatóság erre olyan haragra lobbant, hogy arra gondoltak, megölik őket.
- Gamáliel tanácsa. Fölállt azonban a főtanács egyik tagja, egy
Gamáliel nevű farizeus, az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytudó.
Rövid időre kiküldette a vádlottakat, majd ezt a beszédet intézte a többiekhez:
- "Izraelita férfiak: fontoljátok meg, mit akartok tenni ezekkel az emberekkel.
- Nemrégiben föllépett ugyanis Teudás, aki nagyra tartotta magát. Szám
szerint mintegy négyszáz férfi csatlakozott hozzá, de őt megölték, azokat
pedig, akik hittek benne, szétverték és megsemmisítették.
- Utána meg a galileai Júdás lépett föl a népszámlálás idején és maga köré
csábította a népet. Elpusztult azonban ő is, és minden követője szétszóródott.
- Ezért én most azt mondom nektek: ne zaklassátok ezeket az embereket,
hanem engedjétek őket szabadon. Ha ugyanis ez a törekvés vagy ez a mozgalom
emberektől származik, fölbomlik,
- de ha Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket, különben úgy tűnnék
föl, mintha Isten ellen tusakodnátok."
- Azok igazat adtak neki. Behívatták az apostolokat, megbotoztatták őket,
aztán meghagyták nekik, hogy ne beszéljenek Jézusról, s végül is szabadon
engedték őket.
- Ők pedig örvendezve távoztak a főtanács elől, mivel méltóknak
bizonyultak, hogy Jézusért gyalázatot szenvedjenek.
- Továbbra is mindennap tanítottak és hirdették a templomban és
magánházakban Jézust, a Messiást.
1-11. A tulajdon eladása s árának beszolgáltatása senkire sem volt kötelező. A házaspár tettével azt a látszatot keltette, mintha a Szentlélek ösztönzésére és sugallatára cselekednék, valójában pedig megtagadta a Szentlelket, s ezzel alapjában tagadta meg a fiatal egyház szellemét.
20. A keresztény életről szóló tanítást.
28. A főpap szavaiban visszacsendül a zsidók kiáltása Pilátus előtt: "Vére rajtunk és fiainkon" (Mt. 27,25).
37. A galileai Júdás a római császártól elrendelt népszámlálást merényletnek minősítette a zsidóság függetlensége ellen, s ezért lázadt föl.
40. Ez a büntetés a zsidóknál egy híján negyven botütésből állott.