Jézus Krisztus evangéliuma Máté szerint
Példabeszéd a tíz szűzről. Akkor hasonlít majd a mennyek
országa tíz szűzhöz, akik lámpával kezükben a vőlegény elé mentek. Öt
közülük balga volt, öt pedig okos.
- A balgák elvitték ugyan lámpásaikat,
- de olajat nem vittek magukkal.
- Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek korsóikban.
- Mivel a vőlegény késett, valamennyi elálmosodott és elaludt.
- Éjfélkor kiáltás hallatszott: jön a vőlegény! Menjetek ki elébe!
- Erre a szüzek mind fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat.
- A balgák kérték az okosokat: adjatok egy kis olajat! Lámpásaink
kialvóban vannak.
- Nem adunk, felelték az okosok, különben nem lesz elég se nekünk, se
nektek. Menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.
- Míg azok vásárolni jártak, megjött a vőlegény, s akik készen voltak,
bevonultak vele a mennyegzőre. Ezzel bezárult az ajtó.
- Később megérkezett a többi szűz is: Uram, uram, nyiss ki! -
kiáltották. De ő így válaszolt:
- bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket.
- Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.
- Példabeszéd a talentumokról. Úgy lesz akkor, mint azzal az
emberrel, aki idegenbe készül. Összehívta szolgáit s átadta nekik
vagyonát.
- Egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak
egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán elutazott.
- Aki öt talentumot kapott, menten kereskedni kezdett vele és másik ötöt
nyert rajta.
- Ugyanígy, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett.
- Aki pedig egyet kapott, elment gödröt ásott és elrejtette urának pénzét.
- Hosszú idő múlva megjött a szolgák ura és számadást tartott velük.
- Jött, aki öt talentumot kapott, és fölmutatta a másik öt talentumot:
Uram, öt talentumot adtál, nézd, másik ötöt nyertem rajta.
- Jól van, te hűséges, derék szolga! - mondta neki ura, mivel kevésben
hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.
- Jött az is aki két talentumot kapott, és így szólt: Uram két
talentumot adtál, nézd, másik kettőt szereztem.
- Jól van, te hűséges, derék szolga! - mondotta neki ura, mivel kevésbé
hű voltál sokat bízok rád: menj be urad örömébe.
- Végre jött az is, aki csak egy talentumot kapott és így szólt: Uram,
tudtam, hogy szigorú ember vagy: aratsz, ahol nem vetettél, és
gyűjtesz, ahol nem szórtál.
- Ezért félelmemben menten a földbe ástam talentumodat. Itt van, ami a tiéd.
- Te haszontalan lusta szolga! - kiáltott rá ura, tudtad, hogy ott is
aratok, ahol nem vetettem, és gyűjtök, ahol nem szórtam?
- Oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltóknak, hogy hazatérve
kamatostul kapjam vissza a magamét.
- Vegyétek csak el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz
talentuma van!
- Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék; akinek
pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.
- Ezt a haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott
sírás és fogcsikorgatás lesz.
- Az utolsó ítélet. Mikor eljön a dicsőségben az emberfia, s vele
mind az angyalok, helyet foglal dicsőséges trónján.
- Elébe gyűlnek az összes nemzetek. Ő pedig elválasztja őket egymástól,
mint ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kosoktól.
- A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára.
- Aztán így szól a király a jobbján állókhoz:
Jöjjetek Atyám áldottai!
Vegyétek birokba a világ kezdetétől
nektek készített országot,
- mert éheztem és ennem adtatok,
szomjaztam és innom adtatok,
vándor voltam és befogadtatok,
- mezítelen és fölruháztatok,
beteg voltam és meglátogattatok,
börtönben voltam és fölkerestetek.
- Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesnek, hogy
tápláltunk volna, vagy szomjasnak, hogy inni adtunk volna?
- Mikor láttunk vándornak, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelenül,
hogy felruháztunk volna?
- Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy fölkerestünk volna?
- A király pedig így felel: Bizony mondom nektek: amit e legkisebb
testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Azután így szól
a balján állókhoz:
- Távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre,
amely az ördögnek és angyalainak készült,
- mert éheztem, de ennem nem adtatok,
szomjaztam, de innom nem adtatok,
- vándor voltam, de be nem fogadtatok,
mezítelen, de föl nem ruháztatok,
beteg voltam és börtönben, de föl nem kerestetek.
- Erre azok is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesnek vagy szomjasnak,
vándornak vagy mezítelenül, betegen vagy börtönben, és nem szolgáltunk
téged?
- Ő azonban így felel: Bizony mondom nektek: amit nem tettetek eggyel is
e legkisebbek közül, velem nem tettétek.
- Ezek örök büntetésre jutnak, az igazak pedig örök életre.
1-13. Lk. 12,35-38. A példabeszéd lelki ébredésre int. A vőlegény Krisztus, menyasszonya az Egyház, a szőzek a hívek: az okosak azok, akik Krisztus eljövetelét, a halált és az itéletet mindig készen várják.
14-30. Lk. 19,11-27. A példabeszéd értelme az, hogy aki Isten adományait hűségesen felhasználja, még többet kap Istentől, aki azonban a legcsekélyebb adományt elhanyagolja, magátazadományt is leveszíti.
15. 1 talentum, kb. egy ember egy évi jövedelme.
31-46. Az Úr itt csak a szeretet és irgalmasság cselekedetiet említi, mert a főparancs a szeretet, s ahol a tevékeny, áldozatkész szeretet megvan, ott a többi erény sem hiányzik.