Jézus Krisztus evangéliuma Máté szerint

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.

  1. Jézus meggyógyít egy leprást. Amikor lejött a hegyről, nagy sokaság követte.
  2. Akkor egy leprás lépett hozzá, leborult előtte és kérlelte: "Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem."
  3. Jézus kinyújtva kezét, megérintette és így szólt hozzá: "Akarom, tisztulj meg!" Erre az tüstént megtisztult leprájától.
  4. Akkor Jézus azt mondta neki: "Nézd, ne mondd meg senkinek, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak és ajánld fel az áldozatot, amit Mózes rendelt bizonyságul nekik."
  5. A kafarnaumi százados. Amikor bement Kafarnaumba, egy százados járult hozzá és elpanaszolta:
  6. "Uram, szolgám bénán fekszik otthon és szörnyen kínlódik."
  7. Jézus így felelt: "Megyek és meggyógyítom."
  8. A százados ezt válaszolta: "Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Csak szólj, és szolgám meggyógyul.
  9. Jómagam bár alárendelt ember vagyok, katonáknak parancsolok. Azt mondom egyiknek: Menj! - elmegy; és a másiknak: Jöjj ide! - hozzám jön; és szolgámnak: Tedd ezt! - megteszi."
  10. Amikor Jézus ezt hallotta, elcsodálkozott és így szólt kísérőihez: "Bizony mondom nektek, ekkora hitet senkinél nem találtam Izraelben!
  11. Ezért mondom nektek: Sokan jönnek napkeletről és napnyugatról és letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában,
  12. az ország fiait pedig kivetik a külső sötétségre. Ott sírás és fogcsikorgatás lesz."
  13. A századoshoz pedig így szólt Jézus: "Menj, legyen úgy, amint hitted." A szolga már abban az órában meggyógyult.
  14. Péter házában. Amikor Jézus Péter házába ment, annak anyósát lázas betegen, ágyban találta.
  15. Megérintette kezét, mire elhagyta a láz. Felkelt és szolgált neki.
  16. Mikor beesteledett, sok ördögtől megszállt embert vittek hozzá. Szavával kiűzte a gonoszlelkeket és minden beteget meggyógyított.
  17. Így beteljesedett Izaiás próféta jövendölése: "Ő elvette betegségeinket és bajainkat hordozta."
  18. Jézus követésének előfeltételei. Jézus nagy sokaságot látott maga körül, meghagyta tehát, hogy keljenek át a túlsó partra.
  19. Akkor egy írástudó lépett hozzá és így szólt: "Mester követlek téged, bárhová mégy." Jézus figyelmeztette:
  20. "A rókának odúja van, az ég madarának fészke, de az Emberfiának nincs hová lehajtsa fejét."
  21. Egy másik tanítványa kérte: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek s eltemessem atyámat."
  22. Jézus azonban így felelt: "Kövess engem és hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat."
  23. A vihar lecsillapítása. Bárkába szállt és tanítványai követték.
  24. Egyszerre csak heves vihar támadt a tavon, úgy hogy a hullámok elborították a bárkát. Ő azonban aludt.
  25. Tanítványai felkeltették és kérték: "Uram, ments meg minket, elveszünk!"
  26. Jézus rájuk szólt: "Mit féltek, ti kicsinyhitűek!" Aztán felkelt, parancsolt a szélvésznek és a víznek, mire nagy nyugalom keletkezett.
  27. Az emberek pedig elámulva mondták: "Ugyan ki ez, hogy még a szélvész és a víz is engedelmeskedik neki?"
  28. A gádárai megszállottak. Mikor a túlsó partra ért, a gádáraiak vidékére, két ördögtől megszállt ember jött szembe vele. A sírboltokból jöttek elő. Olyan elvadultak voltak, hogy senki sem mert azon az úton járni.
  29. Így kiáltoztak: "Mi bajod velünk Jézus, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?"
  30. Nem messze onnan nagy sertéskonda legelészett.
  31. Ezért az ördögök megkérték: "Ha kiűzöl minket, küldj a kondába."
  32. "Menjetek", szólt. Azok ki is mentek és megszállták a sertéseket, mire az egész konda a meredekről a tóba rohant és vízbe veszett.
  33. A kanászok elfutottak és a városba érve mindent elmondtak a megszállottakról is.
  34. Akkor az egész város kiment Jézus elé és, amint megpillantották, kérték, távozzék el határukról.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.


1-4. Mk. 1,40-45; Lk. 5,12-14.

2. A lepra fertőzés okozta, hosszabb lefolyású betegség, hatása a bőr, izomzat és csontozat sorvadása, s a végtagok leválása.

4. Jézus nem akarta, hogy elhíreszteljék a csodát, hogy a nép, amely a Messiás alakjához politikai reményeket fűzött, félre ne értse. A mózesi törvény értelmében a lepra föllépésének és megszünésének megállapítása papi teend volt (Lev. 14,2-32.). Jézus ezt a szabályt tiszteletben tatotta.

5-13. Lk. 7,1-10.

5. A századol Heródes Antipász zsoldjában álló, idegen nemzetiség tiszt volt.

11. A mennyek országáról lásd Mt. 3,2. jegyzet.

12. Az ország fiai a választott nép. A külső sötétség a bűn állapotának lelki sötötsége, végül maga a kárhozat.

14-17. Mk. 1,29-34; Lk. 4,38-41.

18-22. Lk. 9,57-60.

20. Az Emberfia messiási cím Dániel próféta könyvéből (Dán. 7,13), a Messiás mennyei eredetét és örök uralmát fejezi ki. Az Úr ismételten így nevezi önmagát.

22. A hivatás kötelezettsége sürg sebb, mint a szolgálat, amit az ottmaradottak is elvégezhetnek.

23-27. Mk. 4,35-41; Lk. 8,22-25. 28- 34. Mk. 5,1-20; Lk. 8,26-39.

28. Gádára a Genázáret-tó keleti partvidékének jelentősebb pogány települése volt. Márknál és Lukácsnál Gerázát olvasunk.

29. Idő előtt, t.i. az utolsó itélet előtt, mikor a gonosz szellemeket végleg pokolra fogja vetni az Ur. Addig zsidó felfogás szerint a földön és levegőben kóborolhatnak, embereket, esetleg állatokat szállnak meg, s nem szenvednek annyira, mint a kárhozatban. Ijedtségüknek az az oka, hogy Jézus már most pokolba küldi őket.