Jézus Krisztus evangéliuma Máté szerint

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.

  1. Jaj nektek, farizeusok! Akkor Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz:
  2. "Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítószékében ülnek.
  3. Tartsátok és tegyétek meg tehát mindazt, amit mondanak, de tetteiket ne kövessétek, mert mondják ugyan, de nem teszik.
  4. Elviselhetetlen nehéz terhet rónak és raknak az emberek vállára, de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta.
  5. Minden tettükkel arra törekszenek, hogy föltűnjenek az emberek előtt. Szélesre szabják imaszíjukat és hosszabbra eresztik köntösük bojtjait.
  6. Szívesen foglalják el a főhelyeket a lakomákon és az első székeket a zsinagógákban,
  7. és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik és rabbinak szólítják őket az emberek.
  8. Ti ne hívassátok magatokat rabbinak, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
  9. Atyának se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei.
  10. Tanítónak se hívassátok magatokat, mert egy a ti tanítótok, a Krisztus.
  11. A legnagyobb köztetek legyen a szolgátok.
  12. Aki fölmagasztalja magát, azt megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt fölmagasztalják.
  13. Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt. Magatok nem mentek be, s az oda igyekvőket sem hagyjátok bejutni.
  14. (Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Nagyokat imádkozva fölélitek az özvegyek házait. Ezért súlyosabb ítélet vár rátok.)
  15. Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Tengert és szárazföldet bejártok, hogy csak egy embert is zsidóvá tegyetek, s ha azzá lett, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.
  16. Jaj nektek, vak vezetők! Azt mondjátok: ha valaki a templomra esküszik, nem érvényes, de ha a templom aranyára esküszik, az kötelezi.
  17. Esztelenek és vakok! Hát mi több, az arany-e vagy a templom, mely megszenteli az aranyat?
  18. Továbbá: ha valaki az oltárra esküszik, az nem érvényes, de ha a rajta lévő áldozati ajándékra esküszik, az kötelezi.
  19. Ti vakok! Hát mi több, az ajándék-e, vagy az oltár, mely megszenteli az ajándékot?
  20. Aki tehát az oltárra esküszik, esküszik rá és mindarra, ami rajta van.
  21. Aki a templomra esküszik, esküszik rá és a benne lakóra.
  22. Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik és magára a trónon ülőre.
  23. Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Tizedet adtok mentából, ánizsból és köményből, de elhanyagoljátok, ami fontosabb a törvényben: az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni.
  24. Ti vak vezetők! Kiszűritek a szúnyogot, a tevét meg lenyelitek.
  25. Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Tisztára mossátok a pohár és a tál külsejét, de belül rablott holmival és szennyel vannak tele.
  26. Te vak farizeus! Tisztítsd ki előbb a pohár és a tál belsejét, akkor majd külseje is tiszta lesz.
  27. Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Fehérre meszelt sírokhoz hasonlíttok, amelyek kívülről ékeseknek látszanak, de belül holtak csontjaival és mindenféle undoksággal vannak tele.
  28. Így ti is kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal.
  29. Jaj nektek, írástudók és farizeusok, ti képmutatók! A prófétáknak sírboltot építtek, az igazak síremlékeit fölékesítitek
  30. és azt mondjátok: ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűnrészesek a próféták vérében.
  31. Ezzel magatok is megvalljátok, hogy próféták gyilkosainak fiai vagytok.
  32. Töltsétek csak be ti is atyáitok mértékét.
  33. Kígyók, viperák fajzata! Hogyan is kerülnétek el a kárhoztató ítéletet?
  34. Ezért küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és írástudókat. Némelyeket közülük megöltök és keresztre feszíttek, másokat megostoroztok a zsinagógákban és városról városra üldöztök.
  35. Így rátok száll minden földön kiontott igaz vér, az igaz Ábel vérétől, Zakariásnak, Barakiás fiának véréig, akit megöltetek a templom és az oltár között.
  36. Bizony mondom nektek: mindez eljön erre a nemzedékre.
  37. Jaj neked, Jeruzsálem! Jeruzsálem! Jeruzsálem! Te megölöd a prófétákat, megkövezed a hozzád küldötteket! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint ahogy a tyúk szárnya alá gyűjti csibéit - de ti nem akartátok.
  38. Meglátjátok, elhagyatott lesz házatok.
  39. Mondom nektek, nem láttok engem mostantól mindaddig, amíg így nem kiáltotok: Áldott, ki az Úr nevében jön!"

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.


1-36. Mk. 12,30-40; Lk. 11,37-52; Lk. 20,45-47.

2. Mózes tanítószékében ülnek, mint törvényének tanítói és hivatalos magyarázói.

4. A mózesi törvényhez aprólékos és bonyolult szabályokat adnak.

5. A buzgó zsidók imádság közben homlokukra balkarjukra bőrszalagot tekernek, amelyre a törvény fontosabb parancsait írták (2Móz, 13,9-16). Felső ruhájuk négy szegletén bojtokat viseltek szintén azért, hogy Isten törvényére emlékeztessék őket Szám. 15,38-40).

7. Rabbi jelentése Uram! Igy szólították a zsidók tanítóikat.

8-10. Jézus nem a címet, hanem a címkórságot itéli el.

32. Folytassátok és fejezzétek be atyáitok művét és bőnét a Messiásnak és apostolainak meggyilkolásával.

34. Izrael elutasító magatartása miatt a Messiás új tanítókat: apostolait kűldi a világba.

35. Ter. 4,8; 2Krón. 24,20-22; 2Krón. 24,37-39; Lk. 13,34-35.

38. Mivel a zsidók elutasították a Messiást, Jeruzsálemnek pusztulás lesz a sorsa. A Messiás magára hagyja a zsidó népet, amíg a világ végén meg nem tér (Róm. 11,26-27; ApApCsel. 3,20) és meg nem ismétli azt az újongó kiáltást, amellyel jeruzsálemi bevonulásakor fogadta az Üdvözítőt.