20. Fejezet: MÓZES MÁSODIK KÖNYVE A ZSIDÓKNAK ÉGYIPTOMBÓL KIJÖVETELÉRŐL

  1. És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:
    5 Móz. 5,6., 5 Móz. 5,21., Mát. 5,17., Mát. 5,48.
  2. Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
    5 Móz. 5,6., 5 Móz. 5,21.
  3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
    Józs. 24,14.
  4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
    3 Móz. 26,1., Zsolt. 97,7., Ésa. 40,18., Ésa. 40,25.
  5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
  6. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják.
  7. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
    3 Móz. 19,12., Mát. 5,33., Mát. 5,34.
  8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
    Ezék. 20,12., 2 Móz. 35,2.
  9. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
    2 Móz. 23,12., 2 Móz. 34,21., 3 Móz. 23,3.
  10. De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;
    2 Móz. 16,23.
  11. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
    1 Móz. 2,2., 1 Móz. 2,3.
  12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked.
    Mát. 15,4., Mát. 19,19., Márk. 10,19., Luk. 18,20., Eféz. 6,2.
  13. Ne ölj.
    Mát. 5,21., Mát. 5,22., Róm. 13,9.
  14. Ne paráználkodjál.
    Mát. 5,27., Mát. 5,28., Jak. 2,11.
  15. Ne lopj.
    2 Móz. 22,1., Eféz. 4,28.
  16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.
    5 Móz. 19,16., 5 Móz. 19,21.
  17. Ne kívánd a te + felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.
    Róm. 7,7., 5 Móz. 5,21.
  18. Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.
  19. És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.
    Zsid. 12,19.
  20. Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
  21. Távol álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala.
    2 Móz. 19,16., 2 Móz. 19,17.
  22. És monda az Úr Mózesnek: Ezt mondd az Izráel fiainak: Magatok láttátok, hogy az égből beszéltem veletek.
  23. Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak.
  24. Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.
  25. Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kőből: mert a mint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt.
    5 Móz. 27,5., Józs. 8,30., Józs. 8,31.
  26. Lépcsőkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.