22. Fejezet: BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

  1. Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
    Préd. 7,1.
  2. A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
    Péld. 29,13.
  3. Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
    Péld. 27,12.
  4. Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
    Zsolt. 34,13., Zsolt. 34,16.
  5. Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
  6. Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
    Péld. 22,15.
  7. A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
  8. A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
    Jób. 4,8.
  9. Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
    Péld. 21,20., 2 Kor. 9,6., 2 Kor. 9,9.
  10. Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
  11. A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
    Zsolt. 101,6.
  12. Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
  13. A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
    Péld. 21,25., Péld. 26,13.
  14. Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
    Péld. 23,27., Préd. 7,26.
  15. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
    Péld. 13,24., Péld. 19,18., Péld. 24,17.
  16. A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
    Péld. 22,22., Péld. 22,23.
  17. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
  18. Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
  19. Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
  20. Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
  21. Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
  22. Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
    Péld. 22,16., Zak. 7,10.
  23. Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
    2 Móz. 22,22., 2 Móz. 22,24., Jób. 31,21., Jób. 31,23.
  24. Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
  25. Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
  26. Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
    Péld. 6,1., Péld. 6,3., Péld. 11,15.
  27. Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
    5 Móz. 22,26., 5 Móz. 22,27.
  28. Ne bontsd el a régi + határt, melyet csináltak a te eleid.
    2 Móz. 19,14., 2 Móz. 27,17., Péld. 23,10.
  29. Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
    1 Kir. 11,28.