21. Fejezet: BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

  1. Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
  2. Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
    Péld. 16,2.
  3. Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
    Ésa. 1,11., Ésa. 1,16., Hós. 6,6.
  4. A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
  5. A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
    Péld. 10,4., Péld. 13,4.
  6. A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
    Péld. 10,2.
  7. Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
    Péld. 5,22., Jak. 5,1., Jak. 5,5.
  8. Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
  9. Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
    Péld. 25,24.
  10. Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
  11. Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
    Péld. 19,25.
  12. Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
  13. A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
  14. A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
  15. Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
    Péld. 10,23.
  16. Az embr, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
  17. Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
  18. Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
    Péld. 11,8.
  19. Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
    Péld. 21,9.
  20. Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
  21. A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
    Péld. 22,9.
  22. A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
    Préd. 9,15., Préd. 9,17.
  23. A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
    Péld. 18,21.
  24. A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
  25. A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
    Péld. 19,15., Péld. 22,13., Péld. 26,14.
  26. Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
    Zsolt. 37,26.
  27. Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
    Péld. 15,8.
  28. A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
    Péld. 19,5., Péld. 19,9.
  29. Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
  30. Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
    Péld. 19,21.
  31. Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
    Zsolt. 33,17.