24. Fejezet: BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

  1. Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
    Péld. 23,17.
  2. Mrt pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
    Zsolt. 10,7.
  3. Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
  4. És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
  5. A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
  6. Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
    Péld. 15,22., Péld. 20,18.
  7. Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
    Péld. 14,6.
  8. A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
  9. A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
  10. Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
  11. Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
    Jób. 29,12., Jób. 29,16., Zsolt. 82,4.
  12. Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
    Jób. 34,11., Róm. 2,6.
  13. Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
  14. Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
    Péld. 22,18.
  15. Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
  16. Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
    Mik. 7,8., Zsolt. 37,24.
  17. Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
    Péld. 17,5., Jób. 31,29.
  18. Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
  19. Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
    Zsolt. 37,1.
  20. Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
    Péld. 13,9., Jób. 18,5., Jób. 18,19.
  21. Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
    Róm. 13,1., Róm. 13,2., 1 Pét. 2,17.
  22. Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
  23. Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben + nem jó.
    2 Móz. 23,2., 2 Móz. 23,6., Jak. 2,1.
  24. A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
    Péld. 17,15.
  25. A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
  26. Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
  27. Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
    Luk. 14,23., Luk. 14,30.
  28. Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
  29. Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én vele, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
    Róm. 12,17., Róm. 12,19.
  30. A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
  31. És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
  32. Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
  33. Egy kis álom, egy ki szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
    Péld. 6,10., Péld. 6,11.
  34. És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
    Péld. 6,11.