13. Fejezet: BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI
- A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
Péld. 15,5.
- A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
Péld. 12,13.
- A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
- Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
Péld. 12,23.
- A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
Zsolt. 101,3.,
Zsolt. 101,8.
- Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
Zsolt. 34,22.
- Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
- Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
- Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek + szövétneke kialszik.
Zsolt. 112,4.,
Jób. 18,5.,
Jób. 18,6.,
Jób. 21,17.
- Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
Péld. 11,14.
- A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
Péld. 10,2.,
Péld. 20,2.
- A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
Péld. 13,19.
- Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
- A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, + a halál tőrének eltávoztatására.
Péld. 10,11.,
Péld. 16,22.,
Péld. 14,27.
- Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
- Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
Péld. 12,22.
- Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
Péld. 25,13.
- Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
- A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
Péld. 13,12.
- A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
- A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
- A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
Jób. 27,17.
- Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
Péld. 12,23.
- A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
Péld. 22,15.,
Péld. 23,13.
- Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
Zsolt. 34,10.