13. Fejezet: BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

  1. A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
    Péld. 15,5.
  2. A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
    Péld. 12,13.
  3. A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
  4. Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
    Péld. 12,23.
  5. A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
    Zsolt. 101,3., Zsolt. 101,8.
  6. Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
    Zsolt. 34,22.
  7. Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
  8. Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
  9. Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek + szövétneke kialszik.
    Zsolt. 112,4., Jób. 18,5., Jób. 18,6., Jób. 21,17.
  10. Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
    Péld. 11,14.
  11. A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
    Péld. 10,2., Péld. 20,2.
  12. A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
    Péld. 13,19.
  13. Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
  14. A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, + a halál tőrének eltávoztatására.
    Péld. 10,11., Péld. 16,22., Péld. 14,27.
  15. Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
  16. Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
    Péld. 12,22.
  17. Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
    Péld. 25,13.
  18. Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
  19. A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
    Péld. 13,12.
  20. A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
  21. A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
  22. A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
    Jób. 27,17.
  23. Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
    Péld. 12,23.
  24. A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
    Péld. 22,15., Péld. 23,13.
  25. Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
    Zsolt. 34,10.