János apostol Jelenéseinek Könyve

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22.

1. A Bárány és kísérete. Akkor láttam, hogy a Bárány Sion hegyén állott. Vele volt a száznegyvennégyezer, aki homlokán viselte az ô nevét és Atyjának nevét.
   
2. Aztán szózatot hallottam az égbôl, mint nagy vizek zúgását s mint erôs mennydörgés robaját. A szózat, melyet hallottam, úgy hangzott, mint mikor hárfások hárfáikat pengetik.
   
3. Új éneket énekeltek a trón, a négy élôlény és a vének elôtt. Az éneket senki sem tudta megtanulni, csak a földrôl megváltott száznegyvennégyezer.
   
4. Ezek azok, akik nem szennyezték be magukat asszonyokkal, hanem szűzek maradtak. A Bárány nyomában járnak, bárhová megy. Ôk a megváltottak az emberek közül, zsengéi Istennek és a Báránynak.
   
5. Ajkukon nincsen hazugság, szeplôtelenül állnak (Isten trónja elôtt).
   
6. Az ítélet három angyala. Akkor láttam, hogy egy másik angyal száll az ég magasán. Örök evangéliumot kellett hirdetnie a föld lakóinak: minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek.
   
7. Harsány hangon kiáltotta "Féljétek Istent s dicsôítsétek, mert eljött ítéletének órája. Imádjátok ôt: az ég, a föld, a tenger és a vízforrások alkotóját."
   
8. Egy másik angyal követte, aki így kiáltott: "Összedôlt, összedôlt a nagy Babilon, mely paráznaságának tüzes borával ittassá tett minden nemzetet."
   
9. Egy harmadik angyal is követte ôket. Harsány hangon kiáltotta az is: "Aki imádja a vadállatot és szobrát, aki viseli jelét homlokán vagy kezén, az is inni fog Isten tüzes borából, melyet színtisztán töltött haragjának kelyhébe.
   
10. Tűz és kénkô fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány színe elôtt.
    
11. Gyötrelmének füstje fölszáll örökkön-örökké. Nem lesz nyugalma sem éjjel, sem nappal, mert imádta a vadállatot és szobrát, és viselte nevének jelét.
    
12. Ez az alapja a a szentek állhatatosságának, akik kitartanak Isten parancsai és Jézus hite mellett."
    
13. Erre szózatot hallottam az égbôl: "Jegyezd föl: mostantól fogva boldogok a holtak, akik az Úrban halnak meg. Így van, mondja a Lélek: pihenjék ki fáradalmaikat, mert tetteik elkísérik ôket."
    
14. Az aratás három angyala. Folytatódott látomásom. Fehér felhôt láttam, a felhôn ember fiához hasonló ült. Fején arany koronát viselt, kezében éles sarló.
    
15. Egy másik angyal jött ki a templomból és harsány hangon kiáltott a felhôn ülônek: "Lendítsd meg sarlódat és arass! Itt az aratás ideje, már érett a vetés a földön."
    
16. A felhôn ülô sarlóját a földre hajította és learatta a földet.
    
17. Ekkor egy másik angyal lépett ki a mennyei templomból, akinek éles metszôkése volt.
    
18. Egy harmadik angyal az oltártól lépett elô. Ennek hatalma volt a tűz fölött. Harsány hangon kiáltott annak, akinél az éles metszôkés volt: "Lendítsd meg éles késedet, és szüreteld le a föld szôlejének fürtjeit, mert beért már a szeme."
    
19. Az angyal lehajította éles metszôkését a földre, leszüretelte a föld szôlejét és Isten haragjának nagy sajtójába vetette.
    
20. A sajtót a városon kívül kitaposták. Annyi vér folyt ki a sajtóból, hogy a lovak zablájáig ért, ezerhatszáz stádiumnyira.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22.

6-10. Az örök evangélium Isten öröktörvényű kinyilatkoztatása. - Babilon a pogány Rómának jelképes neve, pusztulását a 17-18. felezet írja le. Paráznaság a bálványimádás és az azzal járó erkölcstelenség. A vadállat szobrához és jeléhez (Jel. 13,14-17.).

14-20. Az aratás angyalai az utolsó ítéletre megjelenő Emberfia (lásd 1,13. jegyzet) szolgálatában állnak. Az emberiség érett az aratásra, vagyis az ítéletre. A város Jeruzsálem, az Egyház előképe. Az embervér bősége az ítélet borzalmasságát jelenti.