DÁNIEL PRÓFÉTA KÖNYVE
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12.
- Dáriusnak, az Asvérus fiának elsõ esztendejében, a ki a Médiabeliek nemzetségébõl vala, a ki királylyá tétetett vala a Káldeusok országán;
Eszt. 1,1.,
Eszt. 1,2.
- Uralkodásának elsõ esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendõk számát, a melyrõl az Úr ígéje lõn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendõnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain.
Jer. 25,12.,
Jer. 29,10.
- És orczámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem õt imádsággal, könyörgéssel, bõjtöléssel, zsákban és hamuban.
- És imádkozám az Úrhoz, az én Istenemhez, és vallást tevék, és mondám: Kérlek, oh Uram, nagy és rettenetes Isten, a ki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, a kik õt szeretik és teljesítik az õ parancsolatait.
Nehem. 1,5.,
5 Móz. 7,9.
- Vétkeztünk és gonoszságot míveltünk, hitetlenül cselekedtünk és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtõl.
2 Kir. 17,13.,
2 Kir. 17,20.
- És nem hallgatánk a te szolgáidra, a prófétákra, a kik a te nevedben szóltak a mi királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének.
Nehem. 9,28.,
Nehem. 9,33.,
Jer. 18,12.,
Jer. 44,9.,
Jer. 44,21.
- Tied Uram az igazság, mienk pedig orczánk pirulása, a mint ez ma van Júda férfiain, Jeruzsálem lakosain és az egész Izráelen, a közel és távol valókon, mindama földeken, a melyekre kivetetted õket az õ gonoszságuk miatt, a melylyel vétkeztek ellened.
3 Móz. 26,14.,
3 Móz. 26,28.,
3 Móz. 26,33.
- Miénk, oh Uram, orczánk pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, a kik vétkeztünk ellened.
- A mi Urunké Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert + pártot ütöttünk ellene;
Ésa. 28,9.,
Siral. 3,23.,
Dán. 9,5.
- És nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, hogy járjunk az õ törvényeiben, a melyeket alõnkbe adott, az õ szolgái, a próféták által.
2 Kir. 17,13.,
2 Kir. 17,20.
- És az egész Izráel áthágta a te törvényedet, és elhajlottak, hogy ne hallgassanak a te szódra. Ezért reánk szakad az átok és eskü, a mely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának, törvényében; mert vétkeztünk ellene!
5 Móz. 28,15.,
5 Móz. 28,63.
- És teljesíté az õ szavait, a melyeket szóla ellenünk, és a mi bíráink ellen, a kik minket ítéltek, hogy nagy veszedelmet hoz reánk; mert nem történt olyan az egész ég alatt, a milyen történt Jeruzsálemben.
Jer. 24,2.,
Jer. 24,3.
- A mint írva van a Mózes törvényében, az a veszedelem mind reánk jöve! És az Úrnak, a mi Istenünknek szine elõtt nem esedeztünk, hogy megtértünk volna a mi álnokságainkból, és figyeltünk volna a te igazságodra.
5 Móz. 28,15.,
5 Móz. 28,68.
- Azért készen tartotta az Úr a veszedelmet, és azt reánk hozá: mert igaz az Úr, a mi Istenünk minden cselekedetében, melyeket cselekszik; mert nem hallgattunk az õ szavára.
- Most azért, oh mi Urunk, Istenünk! a ki kihoztad a te népedet Égyiptom földébõl hatalmas kézzel, és nevet szereztél magadnak, mint ma is van: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!
2 Móz. 12,37.,
2 Móz. 13,21.,
2 Móz. 13,22.,
2 Kir. 17,13.,
2 Kir. 17,20.
- Uram, a te igazságod teljessége szerint forduljon el, kérlek, a te haragod és búsulásod a te városodtól, Jeruzsálemtõl, a te szentséges hegyedtõl, mert a mi bûneinkért és a mi atyáink hamisságaiért + gyalázatára van Jeruzsálem és a te néped mindeneknek mi körültünk.
Jer. 25,12.,
Zsolt. 79,4.
- És most hallgasd meg, oh Istenünk, a te szolgádnak könyörgését és esedezéseit, és világosítsd meg az Úrért a te orczádat a te szent helyeden, a mely elpusztíttatott.
4 Móz. 6,25.,
Eszt. 8,16.
- Hajtsad, én Istenem, a te füledet hozzánk és hallgass meg; nyisd meg szemeidet és tekintsd meg a mi pusztulásunkat és a várost, a mely a te nevedrõl neveztetik; mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük elõdbe a mi esedezéseinket.
Zsolt. 132,13.,
Zsolt. 132,14.,
Siral. 1,4.
- Uram, hallgass meg! Uram, légy kegyelmes! Uram, légy figyelmetes, és cselekedd meg, ne késedelmezzél tennen magadért, oh én Istenem; mert a te nevedrõl neveztetik a te városod és a te néped.
Ésa. 48,10.,
Ésa. 48,11.
- És még szólék és imádkozám, és vallást tevék és én bûnömrõl, és az én népemnek, az Izráelnek bûnérõl; és esedezésemet az Úr elé, az én Istenem elé terjesztém az én Istenemnek szent hegyéért.
Dán. 9,18.,
Zsolt. 48,2.,
Zsolt. 48,3.
- És még az imádságot mondom vala, mikor ama férfiú, Gábriel, a kit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején.
Dán. 8,16.
- És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak.
- A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!
- Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bûn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.
Dán. 9,18.
- Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felõl való szózat keletkezésétõl a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és Újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, + még pedig viszantagságos idõkben.
Ezsdr. 1,1.,
Ezsdr. 1,11.,
Nehem. 2,1.,
Nehem. 2,20.,
Ezsdr. 4,4.,
Ezsdr. 4,6.,
Ezsdr. 4,21.,
Nehem. 1,3.
- A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a + szenthelyet elpusztítja a következõ fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.
Luk. 23,33.,
Luk. 24,21.,
Ján. 1,42.,
Ján. 1,46.,
Ján. 1,50.,
Luk. 19,41.,
Luk. 19,44.
- És egy héten át sokakkal megerõsíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad.
Mát. 24,15.
Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12.