A MÁTÉ ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM
- És kijõvén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az õ tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit.
Márk. 13,1.,
Márk. 13,37.,
Luk. 21,5.,
Luk. 21,36.
- Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kõ kövön, mely le nem romboltatik.
Márk. 13,2.,
Luk. 19,44.,
Luk. 21,6.
- Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?
- És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,
- Mert sokan jõnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.
Mát. 24,24.,
Csel. 5,36.,
Csel. 5,37.,
1 Ján. 2,18.
- Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreirõl: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.
- Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.
- Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.
- Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyûlöletesek lesztek minden nép elõtt az én nevemért.
Mát. 10,17.,
Mát. 10,22.,
Ján. 16,2.
- És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyûlölik egymást.
- És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.
Mát. 7,15.,
1 Ján. 4,1.
- És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.
2 Thess. 2,10.,
2 Tim. 3,1.,
2 Tim. 3,5.
- De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.
Mát. 10,22.
- És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, + bizonyságul minden népnek; és akkor jõ el a vég.
Mát. 28,19.,
Mát. 10,18.
- Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyrõl Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):
Dán. 9,26.,
Dán. 9,27.,
Dán. 12,11.
- Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;
- A ház tetején levõ ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;
Luk. 17,31.
- És a mezõn levõ ne térjen vissza, hogy az õ ruháját elvigye.
- Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.
- Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:
Csel. 1,12.
- Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem lesz soha.
Dán. 12,1.
- És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.
- Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek.
Márk. 13,21.,
Luk. 17,23.
- Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.
Mát. 24,5.,
Mát. 24,11.
- Ímé eleve megmondottam néktek.
- Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belsõ szobákban; ne higyjétek.
- Mert a miképen a villámlás napkeletrõl támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.
Luk. 17,23.,
Luk. 17,24.
- Mert a hol a dög, oda gyûlnek a keselyûk.
Jób. 39,30.,
Hab. 1,8.,
Luk. 17,37.
- Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égrõl lehullanak, és az egeknek erõsségei megrendülnek.
Ésa. 13,6.,
Ésa. 13,10.,
Jóel. 3,15.,
2 Pét. 3,10.
- És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljõni az ég + felhõiben nagy hatalommal és dicsõséggel.
Mát. 25,31.,
Mát. 26,64.,
Márk. 13,26.,
Márk. 14,62.,
Jel. 1,7.,
Jel. 19,11.,
Dán. 7,13.,
Dán. 7,14.
- És elküldi az õ angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyûjtik az õ választottait a négy szelek felõl, az ég egyik végétõl a másik végéig.
1 Kor. 15,52.,
1 Thess. 4,16.,
Jel. 8,12.
- A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:
Márk. 13,28.,
Luk. 21,29.
- Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó elõtt.
- Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek.
- Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
Mát. 5,18.,
Luk. 21,33.
- Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.
1 Thess. 5,2.
- A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.
1 Móz. 6,11.,
1 Móz. 6,13.,
Luk. 17,26.,
Luk. 17,27.
- Mert a miképen az özönvíz elõtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne.
- És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.
- Akkor ketten lesznek a mezõn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
Luk. 17,35.,
Luk. 17,36.
- Két asszony õröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
- Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jõ el a ti Uratok.
Mát. 25,13.,
Luk. 12,39.,
Luk. 12,46.
- Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jõ el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
- Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jõ el az embernek Fia.
Mát. 25,13.,
Márk. 13,33.,
Luk. 12,40.,
Jel. 16,15.
- Kicsoda hát a hû és bölcs szolga, a kit az õ ura gondviselõvé tõn az õ házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
Luk. 12,42.,
Luk. 12,46.
- Boldog az a szolga, a kit az õ ura, mikor haza jõ, ily munkában talál.
Luk. 12,37.
- Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselõvé teszi õt.
Mát. 25,21.,
Mát. 25,23.
- Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az õ szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
Préd. 8,11.
- És az õ szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
- Megjõ annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
- És ketté vágatja õt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Mát. 8,12.