JÁNOS APOSTOLNAK MENNYEI JELENÉSEKRÕL VALÓ KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22.

  1. És jöve egy a hét angyal közül, a kinél a hét pohár vala, és szóla velem, mondván nékem: Jövel, és megmutatom néked a nagy paráznának + kárhoztatását, a ki a sok vizen ül;
    Jel. 15,6., Jel. 15,7., Náh. 3,4., Jer. 51,13.
  2. A kivel paráználkodtak a a föld királyai, és az õ paráznaságának + borával megrészegedtek a föld lakosai.
    Jel. 18,3., Jel. 18,9., Jel. 14,8., Jer. 51,7.
  3. És lélekben elvitt engem egy pusztába és láték egy asszonyt ülni egy veres fenevadon, a mely teljes vala káromlásnak neveivel, a melynek hét feje és tíz szarva vala.
    Jel. 13,1.
  4. Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skárlátba, és megékesíttetett vala aranynyal és drágakõvel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele útálatosságokkal és az õ paráznaságának tisztátalanságával,
    Jel. 18,16.
  5. És az õ homlokára egy név vala írva: Titok; a nagy Babilon, a paráznáknak és a föld útálatosságainak anyja.
    Jel. 14,8., Jel. 16,19., Jel. 18,2.
  6. És látám, hogy az asszony részeg vala a szentek vérétõl és a Jézus bizonyságtevõinek vérétõl; és nagy csodálkozással csodálkozám, mikor látám õt.
    Jel. 18,24.
  7. És monda nékem az angyal: Miért csodálkozol? Én megmondom néked ez asszonynak titkát és a fenevadét, a mely õt hordozza, a melynek hét feje és tíz szarva van.
  8. A fenevad, a melyet láttál, volt és nincs; és a mélységbõl jõ fel és megy a veszedelemre. És a föld lakosai csodálkoznak (a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe + e világ alapítása óta) látván a fenevadat, a mely vala és nincs, noha van.
    Jel. 11,7., Jel. 13,1., Jel. 13,4., Jel. 3,5., Jel. 13,8., Jel. 20,12., Jel. 21,27., 2 Móz. 32,32.
  9. Itt az elme, a melyben van bölcseség. A hét + fõ a hét hegy, a melyen az asszony ül;
    Jel. 13,18., Jel. 13,1.
  10. Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljõ, kevés ideig kell annak megmaradni.
  11. A fenevad pedig, a mely vala és nincs, az maga a nyolczadik, és a hét közül való; és a veszedelemre megy.
  12. A tíz szarv pedig, a melyet láttál, tíz király, olyanok, a kik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal.
    Jel. 13,1., Dán. 7,20., Dán. 7,24.
  13. Ezeknek egy a szándékuk; erejöket és hatalmokat is a fenevadnak adják.
  14. Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyõzi õket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az õ vele való hivatalosok és választottak és hívek is.
    Jel. 19,16., 1 Tim. 6,15.
  15. És monda nékem: A vizek, a melyeket láttál, a hol a parázna ül, népek + azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek.
    Jel. 17,1., Ésa. 8,7.
  16. És a tíz szarv, a melyet láttál a fenevadon, ezek meggyûlölik a paráznát, és kifosztják és mezítelenné teszik, és eszik annak húsát, és megégetik + õt tûzzel.
    Jel. 17,12., Jel. 17,13., Jel. 18,8.
  17. Mert az Isten adta azoknak szívébe, hogy az õ szándékát cselekedjék, és egy szándékon legyenek, és adják az õ birodalmukat a fenevadnak, míglen betelnek az Isten beszédei.
  18. És az asszony, a melyet láttál, ama nagy + város, a melynek királysága van a földnek királyain.
    Jel. 17,4., Jel. 17,5., Jel. 16,19.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22.