JÁNOS APOSTOLNAK MENNYEI JELENÉSEKRÕL VALÓ KÖNYVE
- És láték annak jobbkezében, a ki a királyiszékben üle, egy könyvet + , a mely be volt írva belõl és hátul, és le volt pecsételve hét pecséttel.
Jel. 4,2.,
Ezék. 2,9.,
Ezék. 2,10.
- És láték egy erõs angyalt, a ki nagy szóval kiálta: Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecséteit?
- És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni.
- Én azért igen sírok vala, hogy senki nem találtaték méltónak a könyv felnyitására és elolvasására, a ránézésre sem:
- És egy a Vének közül monda nékem: Ne sírj: ímé gyõzött a Júda nemzetségébõl való oroszlán, + Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét.
Jel. 4,4.,
Jel. 22,16.,
Ésa. 11,1.,
Ésa. 11,10.
- És láték a királyiszék és a négy lelkes állat között és a Vének között egy Bárányt állani, mint egy megölöttet, hét szarva és + hét szeme vala, a mi az Istennek hét Lelke, a mely elküldetett az egész földre.
Jel. 4,6.,
Zak. 3,9.,
Jel. 1,4.,
Jel. 4,5.
- És eljöve és elvevé a könyvet a királyiszékben ülõnek jobbkezébõl.
Jel. 5,1.,
Jel. 4,2.
- És mikor elvevé a könyvet, a négy lelkes állat és a huszonnégy Vén leborula a Bárány elõtt, mindeniknél hárfák és aranypoharak lévén, jóillatokkal tele, a mik a szentek + imádságai.
Jel. 14,2.,
Jel. 8,3.,
Zsolt. 141,2.
- És éneklének új éneket, mondván: Méltó vagy, hogy elvedd a könyvet és megnyisd annak pecséteit: mert megölettél, és megváltottál minket + Istennek a te véred által, minden ágazatból és nyelvbõl és népbõl és nemzetbõl,
Jel. 14,3.,
Csel. 20,28.,
Róm. 3,25.,
1 Kor. 6,20.,
1 Kor. 7,23.,
Eféz. 1,7.,
Zsid. 9,14.,
1 Pét. 1,19.,
Jel. 7,9.
- És tettél minket a mi Istenünknek királyokká és papokká; és uralkodunk a földön.
Jel. 1,6.,
Jel. 20,6.,
2 Móz. 19,6.
- És látám, és hallám a királyiszék, a lelkes állatok, és a Vének körül sok angyalnak szavát; és az õ számuk tízezerszer + tízezer és ezerszer ezer vala;
Jel. 7,11.,
Dán. 7,10.
- Nagy szóval ezt mondván: Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erõt és gazdagságot és bölcseséget és hatalmasságot és tisztességet és dicsõséget és áldást.
Jel. 4,11.
- Sõt hallám, hogy minden teremtett állat, a mely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, a mi ezekben van, ezt mondja vala: A királyiszékben + ülõnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsõség és hatalom örökkön örökké.
Fil. 2,10.,
Jel. 4,2.,
Jel. 4,3.
- És a négy lelkes állat monda: Ámen. És a huszonnégy Vén + leborult és imádá az örökkön örökké élõt.
Jel. 4,6.,
Jel. 4,8.,
Jel. 4,4.