ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE
- Megkeresni hagytam magamat azoktól, a kik nem is kérdeztenek; megtaláltattam magamat azokkal, a kik nem is kerestenek. Ezt mondám: Ímhol vagyok, ímhol vagyok, a népnek, a mely nem nevemrõl neveztetett.
Róm. 10,20.
- Kiterjesztém kezeimet egész napon a pártos nép után, a mely nem jó úton járt gondolatainak nyomán;
4 Móz. 14,22.
- A nép után, mely ingerel engem szemtõl szembe, szünetlenül, kertekben áldozik, és téglákon szerez jóillatot,
Ésa. 1,29.,
Ésa. 66,17.
- Mely a sírokhoz ül, és a barlangokban hál, a disznóhúst eszi, és fertelmes leves van tálaiban,
Ésa. 57,7.,
3 Móz. 11,7.
- Mely ezt mondja: Maradj otthon, ne jõjj hozzám, mert szent vagyok néked; e nép füst az orromban és szüntelen égõ tûz.
Zsolt. 18,9.,
5 Móz. 32,22.,
Ezék. 38,18.
- Ímé, feliratott elõttem: nem hallgatok, csak ha elõbb megfizetek, megfizetek keblökben:
Zsolt. 79,12.,
Jer. 32,18.
- Vétkeitekért és atyáitok vétkeiért mind együtt, szól az Úr, a kik hegyeken tettek jóillatot és halmokon csúfoltak engemet meg, és visszamérem elõször jutalmokat keblökre.
2 Kir. 21,3.,
2 Kir. 21,7.,
Ezék. 18,6.,
Hós. 4,13.,
Ésa. 57,7.
- Így szól az Úr: Mint a mikor mustot lelnek a fürtben, ezt mondják: ne veszesd el, mert áldás van benne, ekként cselekszem szolgáimért, és nem vesztek mindent el!
Ésa. 17,6.
- És nevelek Jákóbból magot, és Júdából, a ki hegyeimnek örököse legyen, és bírják azt választottaim, és szolgáim lakjanak ott!
Ésa. 6,13.
- És lesz Sáron nyájak legelõjévé, és Ákhor völgye barmok fekvõhelyévé népem számára, a mely engem keresett.
Józs. 7,26.,
Józs. 15,7.
- Ti pedig, a kik az Urat elhagyátok, a kik szent hegyemrõl elfeledkezétek, ti, kik Gádnak asztalt készítetek, és Meninek italáldozatot töltötök,
- Titeket én a kard alá számlállak, és mindnyájan leborultok megöletésre: mert hívtalak és nem feleltetek, szóltam és nem hallottátok: a gonoszt cselekedtétek szemeim elõtt, és a mit nem szerettem, azt választottátok.
Ésa. 66,4.,
Ésa. 5,14.,
Ésa. 50,2.,
Péld. 1,24.
- Azért így szól az Úr Isten: Ímé, szolgáim esznek, ti pedig éheztek, ímé, szolgáim isznak, ti pedig szomjúhoztok, ímé szolgáim örvendnek, de ti megszégyenültök!
- Ímé, szolgáim vígadnak szívök boldogságában, és ti kiáltani fogtok szívetek fájdalmában, és megtört lélekkel jajgatni fogtok;
- És átok gyanánt hagjátok itt neveteket az én választottaimnak, és megöl titeket az Úr Isten, és szolgáit más névvel nevezi,
Ésa. 65,23.,
Jer. 29,22.,
Ésa. 62,2.,
4 Móz. 5,51.
- Hogy a ki magát áldja e földön, áldja magát az igaz Istenben, és ki esküszik e földön, esküdjék az igaz Istenre, mert elfeledvék a régi nyomorúságok, és mert elrejtvék szemeim elõl.
Jer. 4,2.
- Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem emlittetnek, még csak észbe sem jutnak;
Ésa. 51,16.,
Ésa. 66,22.,
Jel. 21,2.,
Jel. 21,4.
- Hanem örüljetek és örvendjetek azoknak mindörökké, a melyeket én teremtek; mert ímé, Jeruzsálemet vígassággá teremtem, és az õ népét örömmé.
Ésa. 66,7.,
Ésa. 66,8.,
Ésa. 66,9.
- És vígadok Jeruzsálem fölött, és örvendek népem fölött, és nem hallatik többé abban siralomnak és kiáltásnak szava!
Jel. 21,2.,
Jel. 21,4.
- Nem lesz ott többé csupán néhány napot ért gyermek, sem vén ember, a ki napjait be nem töltötte volna, mert az ijfú száz esztendõs korában hal meg és a bûnös száz esztendõs korában átkoztatik meg.
Zak. 8,4.,
Zak. 8,5.
- Házakat építnek és bennök lakoznak, és szõlõket plántálnak és eszik azok gyümölcsét.
Ámós. 9,14.,
Mik. 6,14.,
Mik. 6,15.,
5 Móz. 28,30.
- Nem úgy építnek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim.
Ésa. 65,20.,
Ésa. 61,3.
- Nem fáradnak hiába, nem nemzenek a korai halálnak, mivel az Úr áldottainak magva õk, és ivadékaik velök megmaradnak.
Zsolt. 78,33.
- És mielõtt kiáltanának, én felelek, õk még beszélnek, és én már meghallgattam.
Ésa. 38,18.
- A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az õ kenyere. Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén; így szól az Úr.
Ésa. 11,7.,
Ésa. 11,9.,
1 Móz. 3,14.,
Mik. 7,17.