BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI
- A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
Péld. 31,4.,
Péld. 31,5.
- Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
Péld. 19,12.
- Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.
Péld. 14,17.,
1 Kor. 6,7.
- A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
- Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
Péld. 18,4.
- A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
Jak. 3,2.
- A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!
Zsolt. 142,1.,
Zsolt. 142,2.
- A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
Péld. 20,2.,
Péld. 20,26.
- Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
1 Kir. 8,46.
- A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.
5 Móz. 25,13.
- Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.
Jak. 2,18.
- A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.
2 Móz. 4,11.
- Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
Péld. 19,15.
- Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
- Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
- Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
Péld. 27,13.
- Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.
Péld. 9,17.,
Péld. 9,18.,
Siral. 3,16.
- A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass + hadakozást.
Péld. 15,22.,
Péld. 24,6.
- Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
Péld. 11,13.
- A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
2 Móz. 21,17.
- A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
Péld. 28,20.
- Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
Mát. 5,39.,
Róm. 12,17.,
Róm. 12,19.
- Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
5 Móz. 25,13.
- Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?
Péld. 16,9.,
Jer. 10,23.
- Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
Józs. 7,20.,
Józs. 7,25.
- Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
Péld. 20,8.,
Zsolt. 101,5.,
Zsolt. 101,6.,
Zsolt. 101,8.
- Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
Péld. 21,2.,
Zsolt. 17,3.
- A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.
Péld. 29,14.
- Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.
Péld. 16,31.
- A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig + ható csapások.
Péld. 13,24.,
Zsolt. 119,71.