A JÁNOS ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.

  1. Ezeket beszéltem néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
  2. A gyülekezetekbõl kirekesztenek titeket; sõt jön idõ, hogy a ki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik.
  3. És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem.
    Ján. 15,21.
  4. Ezeket pedig azért beszéltem néktek, hogy a mikor eljõ az az idõ, megemlékezzetek róluk, hogy én mondtam néktek. De ezeket kezdettõl fogva nem mondottam néktek, mivelhogy veletek valék.
    Mát. 9,15., Márk. 2,19., Luk. 5,34.
  5. Most pedig elmegyek ahhoz, a ki küldött engem; és senki sem kérdezi tõlem közületek: Hová mégy?
  6. Hanem, mivelhogy ezeket beszéltem néktek, a szomorúság eltöltötte a szíveteket.
  7. De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jõ el hozzátok a Vígasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt ti hozzátok.
    Ján. 14,26., Ján. 15,26.
  8. És az, mikor eljõ, megfeddi a világot bûn, igazság és ítélet tekintetében:
  9. Bûn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem;
  10. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem;
  11. Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett.
    Ján. 12,31.
  12. Még sok mondani valóm van hozzátok, de most el nem hordozhatjátok.
  13. De mikor eljõ amaz, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra. Mert nem õ magától szól, hanem azokat szólja, a miket hall, és a bekövetkezendõket megjelenti néktek.
  14. Az engem dicsõít majd, mert az enyémbõl vesz, és megjelenti néktek.
  15. Mindaz, a mi az Atyáé, az enyém: azért mondám, hogy az enyémbõl vesz, és megjelenti néktek.
    Ján. 17,10.
  16. Egy kevés idõ, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idõ, és megláttok majd engem: mert én az Atyához megyek.
    Ján. 7,33., Ján. 13,33.
  17. Mondának azért az õ tanítványai közül egymásnak: Mi az, a mit nékünk mond: Egy kevés idõ, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idõ, és megláttok majd engem; és: mert én az Atyához megyek?
  18. Mondának azért: Mi az a kevés idõ, a mirõl szól? Nem tudjuk, mit mond.
  19. Megérté azért Jézus, hogy õt akarnák megkérdezni, és monda nékik: Arról tudakozzátok-é egymást, hogy azt mondám: Egy kevés idõ, és nem láttok engem; és ismét egy kevés idõ, és megláttok majd engem?
  20. Bizony, bizony mondom néktek, hogy sírtok és jajgattok ti, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, hanem a ti szomorúságtok örömre fordul.
  21. Az asszony mikor szûl, szomorúságban van, mert eljött az õ órája: de mikor megszûli az õ gyermekét, nem emlékezik többé a kínra az öröm miatt, hogy ember született e világra.
  22. Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a ti szívetek, és senki el nem veszi tõletek a ti örömeteket.
  23. És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmirõl. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.
    Ján. 14,13., Ján. 15,16., Mát. 7,7., Mát. 21,22., Márk. 11,24., Luk. 11,9., Jak. 1,5.
  24. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.
  25. Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljõ az idõ , mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról.
  26. Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek;
  27. Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentõl jöttem ki.
    Ján. 17,8.
  28. Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.
  29. Mondának néki az õ tanítványai: Ímé, most nyiltan beszélsz és semmi példázatot nem mondasz.
  30. Most tudjuk, hogy te mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki téged megkérdezzen: errõl hiszszük, hogy az Istentõl jöttél ki.
    Ján. 16,27.
  31. Felele nékik Jézus: Most hiszitek?
  32. Ímé eljõ az óra, és immár eljött, hogy szétoszoljatok kiki az övéihez, és engem egyedül hagyjatok; de nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van.
    Mát. 26,31., Márk. 14,27.
  33. Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyõztem a világot.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21.