BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI
- Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
- Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
Péld. 4,4.,
3 Móz. 18,5.
- Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
- Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerõsödnek nevezd,
- Hogy megõrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az õ beszédivel hizelkedõ idegentõl.
Péld. 5,3.,
Péld. 5,4.
- Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
- És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
Péld. 6,32.
- A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menõ úton lépeget,
Jób. 31,9.
- Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
- És ímé, egy asszony eleibe jõ, paráznának öltözetében, álnok az õ elméjében.
- Mely csélcsap és vakmerõ, a kinek házában nem maradhatnak meg az õ lábai.
Péld. 5,3.
- Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
- És megragadá õt és megcsókolá õt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
- Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
- Azért jövék ki elõdbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
- Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésû szõnyegekkel.
Péld. 21,22.
- Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
- No foglaljuk magunkat bõségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
- Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
- Egy erszény pénzt võn kezéhez; holdtöltére jõ haza.
- És elhiteté õt az õ mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá õt.
Péld. 5,3.
- Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítõ békóba;
- Mígnem átjárja a nyíl az õ máját. Miképen siet a madár a tõrre, és nem tudja, hogy az az õ élete ellen van.
- Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
- Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
- Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
- Sírba vívõ út az õ háza, a mely levisz a halálnak hajlékába.