BÖLCS SALAMONNAK PÉLDABESZÉDEI

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.

  1. Salamon bölcs mondásai. A bölcs fiú örvendezteti az õ atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az õ anyjának.
    Péld. 15,20.
  2. Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig + megszabadít a halálból.
    Péld. 13,11., Péld. 21,6., Péld. 10,27.
  3. Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
    Zsolt. 37,25., Zsolt. 37,26.
  4. Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
  5. Gyûjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítõ fiú.
  6. Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erõszaktételt fed be.
  7. Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
    Zsolt. 112,6.
  8. A bölcs elméjû beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
  9. A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az õ útát, kiismertetik.
  10. A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
  11. Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erõszaktételt fedez el.
    Péld. 13,14.
  12. A gyûlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
    1 Pét. 4,8., 1 Kor. 13,4., 1 Kor. 13,7.
  13. Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vesszõ pedig a bolond hátának való.
    Péld. 26,3.
  14. A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
    Péld. 10,8., Péld. 18,7.
  15. A gazdagnak marhája az õ megerõsített városa; szûkölködõknek romlása az õ szegénységök.
    Péld. 18,11., Zsolt. 49,7.
  16. Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bûnre van.
  17. A bölcseség megõrizõnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
  18. A ki elfedezi a gyûlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
  19. A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
    Préd. 5,3.
  20. Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonosznak elméje kevés érõ.
    Zsolt. 141,5.
  21. Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
    Péld. 11,3., Péld. 13,6.
  22. Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
  23. Miképen játék a bolondnak bûnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
    Péld. 11,23., Zsolt. 37,30., Zsolt. 37,31.
  24. A mitõl retteg az istentelen, az esik õ rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
    Zsolt. 145,19.
  25. A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
  26. Minémû az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
  27. Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik + megrövidülnek.
    Péld. 9,11., Jób. 15,32., Jób. 15,34., Zsolt. 55,24.
  28. Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
    Jób. 18,14.
  29. Erõsség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedõinek.
  30. Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
    Zsolt. 37,22.
  31. Az igaznak szája bõségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
  32. Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.
    Róm. 2,6., Róm. 2,11.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31.