PÁL APOSTOLNAK A KORINTHUSBELIEKHEZ ÍRT ELSÕ LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16.

  1. Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Sosthenes, + az atyafi.
    Gal. 1,1., Csel. 18,17.
  2. Az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, a kik a mi Urunk Jézus Kriszus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magokén és a miénken:
    1 Kor. 6,11.
  3. Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.
    2 Kor. 1,2., Róm. 1,7., Eféz. 1,2.
  4. Hálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felõletek az Isten ama kegyelméért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott,
    Eféz. 1,15., Eféz. 1,16., Róm. 1,8.
  5. Mivelhogy mindenben meggazdagodtatok õ benne, minden beszédben és minden + ismeretben,
    Kol. 1,9., Kol. 1,11., Kol. 2,5., Kol. 2,7., 1 Kor. 12,8.
  6. A mint megerõsíttetett ti bennetek a Krisztus felõl való bizonyságtétel.
    Róm. 1,16., 2 Kor. 1,21.
  7. Úgy, hogy semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szûkölködtök, várván a mi Urunk Jézus + Krisztusnak megjelenését,
    Zsolt. 34,11., Fil. 3,20., Tit. 2,13.
  8. A ki meg is erõsít titeket mindvégig + feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján.
    2 Kor. 1,21., Kol. 1,22., 1 Thess. 3,13., 1 Thess. 5,23.
  9. Hû az Isten, ki elhívott + titeket az õ Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre,
    1 Thess. 5,24., Ján. 15,5., Róm. 8,16., Róm. 8,17.
  10. Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben + és ugyanazon véleményben.
    Fil. 3,16., Fil. 2,2., Fil. 2,3., Fil. 2,15., Fil. 2,16.
  11. Mert megtudtam felõletek atyámfiai a Kloé embereitõl, hogy versengések vannak köztetek.
    Jak. 3,16.
  12. Azt értem pedig, hogy mindenitek ezt mondja: Én Pálé vagyok, + én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé.
    1 Kor. 3,3., 1 Kor. 3,9., Csel. 18,24., Csel. 18,26.
  13. Vajjon részekre osztatott-é a Krisztus? Vajjon Pál feszíttetett-é meg érettetek, vagy a Pál nevére kereszteltettetek-é meg?
    Mát. 28,19.
  14. Hálákát adok az Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, kivéve Krispust + és Gájust,
    Csel. 18,8., Róm. 16,23.
  15. Hogy valaki azt ne mondja, hogy a magam nevére kereszteltem.
  16. Megkereszteltem azonban Stefana házanépét is, ezenkívül nem tudom, hogy valakit mást kereszteltem volna.
    1 Kor. 16,15., 1 Kor. 16,17.
  17. Mert nem azért küldött engem a Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való bölcseséggel, hogy a Krisztus keresztje hiábavaló ne legyen.
    1 Kor. 2,4., 1 Kor. 2,13., 2 Pét. 1,16.
  18. Mert a keresztrõl való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, + kik megtartatunk, Istennek ereje.
    Róm. 1,16., 2 Kor. 4,3.
  19. Mert meg van írva: Elvesztem a bölcseknek bölcseségét és az értelmeseknek értelmét elvetem.
    Ésa. 29,14.
  20. Hol a bölcs? + hol az írástudó? hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcseségét?
    Jób. 12,17., Ésa. 33,18., Jób. 17,20.
  21. Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívõket.
    Mát. 11,25., Luk. 10,21., Róm. 1,19., Róm. 1,23.
  22. Mert egyfelõl a zsidók jelt kívánnak, másfelõl a görögök bölcseséget keresnek.
    Mát. 12,38., Ján. 4,48.
  23. Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mint megfeszítettet, a zsidóknak ugyan botránkozást, + a görögöknek pedig bolondságot;
    1 Kor. 2,2., Mát. 11,16., Ján. 6,61., Róm. 9,32., Luk. 2,34., 1 Kor. 2,14.
  24. Ámde magoknak a hivatalosoknak, úgy zsidóknak, mint görögöknek Krisztust, Istennek hatalmát és Istennek + bölcseségét.
    Róm. 1,16., 1 Kor. 1,30., Kol. 2,3.
  25. Mert az Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten erõtelensége erõsebb az embereknél.
  26. Mert tekintsétek csak a ti hivatástokat, atyámfiai, hogy nem sokan hívattak bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasak, nem sokan nemesek;
    Mát. 11,25., Ján. 7,48., Jak. 2,5.
  27. Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erõtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erõseket;
  28. És a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse:
  29. Hogy ne dicsekedjék õ elõtte egy test sem.
    Róm. 3,27., Eféz. 2,9.
  30. Tõle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcseségül lõn nékünk Istentõl, és igazságul, szentségül + és váltságul:
    Jer. 23,5., Jer. 23,6., Róm. 4,25., 2 Kor. 5,21., Ján. 17,19.
  31. Hogy, a mint meg van írva: A ki dicsekedik, az Úrban dicsekedjék.
    Ésa. 65,16., Jer. 9,23., Jer. 9,24., 2 Kor. 10,17.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16.