PÁL APOSTOLNAK AZ EFÉZUSBELIEKHEZ ÍRT LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6.

Ezért vagyok én, Pál, a Krisztusnak foglya ti érettetek, a pogányokért;
Fil. 1,7., Fil. 1,13., Fil. 1,16., Gal. 6,12., 2 Kor. 11,23., 2 Kor. 10,1., Kol. 1,23.
Ha ugyan hallottátok Isten kegyelmének rendelkezését, melyet nékem adott a ti érdeketekben;
Eféz. 3,1., Eféz. 3,10., Csel. 9,15., Róm. 1,5., Róm. 12,3., Róm. 15,15.
Hogy tudniillik kijelentés útján ismertette meg velem a titkot, a szerint, a mint az elébb megírám röviden,
Eféz. 3,2., Eféz. 3,11., Eféz. 3,12., Csel. 26,13., Gal. 1,16.
Melynek olvasásából megérthetitek, hogy micsoda az én értelmem a Krisztus titka felõl;
A mely egyéb idõkben meg nem ismertettetett az emberek fiaival úgy, a hogy most kijelentetett az Õ szent apostolainak és prófétáinak a Lélek által:
Csel. 10,28., 1 Móz. 11,5., Gal. 3,8., Róm. 9,24., Róm. 9,26., Róm. 15,9., Róm. 16,26., 2 Pét. 1,21., 1 Kor. 2,10., 1 Kor. 2,16.
Hogy tudniillik a pogányok örökös társak és egyugyanazon test tagjai és részesei az õ ígéretének a Krisztus Jézusban az evangyéliom által.
Eféz. 2,12., Gal. 3,28., Gal. 3,29., Róm. 8,17., Csel. 3,26., Róm. 1,16.
A melynek szolgájává lettem az Isten ama kegyelmének ajándékából, mely adatott nékem az Õ hatalmának munkája szerint.
Eféz. 1,19., Eféz. 3,20., Róm. 1,5., Kol. 1,25., Kol. 1,26., Gal. 1,1., Gal. 1,15., Gal. 1,17., Gal. 1,13., Gal. 1,14.
Nékem, minden szentek között a legeslegkisebbnek adatott ez a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus végére mehetetlen gazdagságát;
1 Kor. 15,9., Csel. 9,15., 1 Ján. 2,2., Fil. 3,6.
És hogy megvilágosítsam mindeneknek, hogy miképen rendelkezett Isten ama titok felõl, a mely elrejtetett vala örök idõktõl fogva az Istenben, a ki mindeneket teremtett a Jézus Krisztus által;
Eféz. 1,10., Eféz. 3,2., Róm. 16,25., Róm. 16,26., Ján. 1,9., Zsid. 6,4., Zsid. 10,32., 2 Kor. 4,4., Mát. 5,14.
Azért, hogy megismertettessék most a mennybeli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal az egyház által az Istennek sokféle bölcsesége,
Eféz. 1,21., 1 Kor. 12,28., 1 Kor. 15,9., Kol. 1,18., Kol. 1,24., Luk. 15,7., Luk. 15,10., Zsid. 1,14., 1 Pét. 1,12.
Amaz örök eleve-elvégezés szerint, a melyet megcselekedett a Krisztus JÉzusban, a mi Urunkban:
Eféz. 1,4., Eféz. 1,11.
A kiben van a mi bátorságunk és bizodalommal való menetelünk Istenhez az Õ benne való hit által.
Eféz. 2,18., Ján. 14,6., Róm. 5,2., Zsid. 4,16., Róm. 8,38.
Azért kérlek, hogy ne csüggedjetek el az én ti érettetek való nyomorúságaim miatt, a melyek néktek dicsõségtekre vannak.
Eféz. 2,12., Fil. 2,17., Fil. 2,18., 1 Thess. 3,3.
Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja elõtt,
A kirõl neveztetik minden nemzetség, mennyen és földön,
Eféz. 6,10., Csel. 3,25.
Hogy adja meg néktek az Õ dicsõsége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerõsödjetek az Õ Lelke által a belsõ emberben;
Róm. 7,16., Róm. 7,22., Róm. 7,23., Róm. 7,25., Róm. 12,2., 2 Kor. 4,16.
Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben;
Róm. 8,9., Róm. 8,10., 2 Kor. 12,9., Gal. 2,20., Ján. 14,23.
A szeretetben meggyökerezvén és alapot vevén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának,
Gal. 5,6., 1 Kor. 13,4., Kol. 2,7.
És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét, hogy ekképen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.
Róm. 8,35., Gal. 2,20., Ján. 10,11., Ján. 10,18.
Annak pedig, a ki véghetetlen bõséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erõ szerint,
Róm. 16,25., Róm. 16,27.
Annak légyen dicsõség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségrõl nemzetségre örökkön örökké. Ámen.