28. Fejezet: ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE

1. Jaj Efraim részegei kevély koronájának és dicsőséges ékessége hervadó virágának, mely a bortól megverettek kövér völgye fején van.
   Ámós. 6,1., Ámós. 6,6., Hós. 5,5.
2. Ímé, egy erős és hatalmas jő az Úrtól, mint jégfergeteg, veszedelmes szélvész, mint özönlő erős vizeknek áradása: földhöz veri kezével azt!
   Zsolt. 83,16., Ezék. 20,33., Hós. 13,15.
3. Lábbal tapodtatik meg Efraim részegeinek kevély koronája,
   Siral. 1,13., Siral. 5,16., Zsolt. 89,40.
4. És úgy jár dicsőséges ékességének hervadó virága, a mely a kövér völgynek fején van, mint a korai füge a gyümölcsszedés előtt, a melyet mihelyt valaki meglát, alig veszi kezébe, lenyeli.
   Mik. 7,1., Hós. 9,10., Jer. 24,2.
5. Ama napon a seregek Ura lesz ékes koronája és dicsőséges koszorúja népe maradékának;
6. És ítéletnek lelke annak, a ki az ítélőszékben ül, és erősség azoknak, a kik visszanyomják a kapuig az ellenséget.
   2 Sám. 11,23., 2 Kir. 18,8.
7. De ezek is tántorognak a bor miatt, és szédülnek a részegítő italtól: pap és próféta tántorog részegítő ital miatt, a bor elnyelte őket, szédülnek a részegítő ital miatt, tántorognak a jövendőlátásban, és inognak az ítéletmondásban;
8. Mert minden asztal telve undok okádással, úgy hogy hely sincs a nélkül.
9. Kit tanít tudományra? A tanítást kivel érteti meg? A tejtől elszakasztottakkal-é és a csecstől elválasztottakkal-é?
   Zsolt. 8,3.
10. Mivel parancsra új parancs, parancsra új parancs, szabályra új szabály, szabályra új szabály; itt egy kicsi, ott egy kicsi.
11. Ezért dadogó ajakkal és idegen nyelven fog szólni e néphez,
    1 Kor. 14,21.
12. Ő, a ki ezt mondá nékik: Ez a nyugalom, hogy nyugtassátok meg a megfáradottat, és ez a pihenés! És nem akarták hallani!
13. És lőn nékik az Úr beszéde parancsra új parancs, parancsra új parancs, szabályra új szabály, szabályra új szabály; itt egy kicsi, ott egy kicsi; hogy járjanak és hátra essenek és összetöressenek és tőrbe jussanak és megfogassanak!
    Ésa. 8,14., Ésa. 8,15.
14. Ezért halljátok az Úrnak beszédét, csúfoló férfiak, a kik uralkodtok e népen, a mely Jeruzsálemben lakik.
    Zsolt. 1,1., Péld. 9,7., Péld. 9,8., Péld. 13,1., Péld. 14,6.
15. Mert így szóltok: Frigyet kötöttünk a halállal, a sírral meg szövetséget csináltunk; az ostorozó áradat ha jő, nem ér el minket; mert a hazugságot választók oltalmunkul, és csalásba rejtezénk el!
    Jób. 21,14., Jer. 2,31., Zsolt. 12,3., Zsolt. 12,5., Ésa. 28,18.
16. Ezért így szól az Úr Isten: Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, a ki benne hisz, az nem fut!
    Zsolt. 118,2., Ésa. 8,14., Ésa. 8,15., Mát. 21,42., Róm. 9,32.
17. És a jogosságot mérőkötéllé tevém, és az igazságot színlelővé, és jég söpri el a hazugság oltalmát, és vizek ragadják el a rejteket.
    Ésa. 30,30., Ésa. 32,19., Ésa. 28,15.
18. És eltöröltetik a halállal való frigyetek, és a sírral való szövetségtek meg nem áll; az ostorozó áradat ha eljő, eltapod titeket,
19. S a hányszor eljő, elragad titeket; mert minden reggel eljő, nappal és éjszaka; borzalom megértetni e tanítást;
20. Mert rövid lesz az ágy, hogy benne kinyujtózhassék, és a takaró szűk lesz az elrejtőzéskor.
21. Mert mint a Perázim hegyén, felkel az Úr, és mint Gibeon völgyében, megharagszik, hogy megtegye munkáját, a mely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát a mely hallatlan lesz.
    Józs. 10,11., Józs. 10,12., 2 Sám. 5,20., 1 Krón. 14,11.
22. És most ne csúfolódjatok, hogy köteleitek szorosabbak ne legyenek; mert elvégzett pusztítást hallottam az Úrtól, a seregek Urától, az egész föld felett.
    Ésa. 10,23., Siral. 3,7.
23. Vegyétek füleitekbe és halljátok szavam', figyeljetek és hallgassátok beszédem'!
24. Hát mindig szánt-é a szántó, hogy vessen, és barázdálja és boronálja-é földét?
25. Nemde, mikor elegyengette színét, hint fekete köményt, és szór illatos köményt, s vet sorban búzát és árpát a kijelölt földbe, és tönkölyt a szélére?
    2 Móz. 9,31., 2 Móz. 9,32., Ezék. 4,9.
26. Így szoktatá őt rendre és tanítá Istene.
27. Mert nem cséplő szánkával csépelik a fekete köményt, és nem szekér kerekével tapodják az illatos köményt; a fekete köményt bottal verik ki, és az illatost pálczával;
    Bir. 6,11., Ruth. 2,17., Mik. 4,13.
28. A búzát csépelik; de nem örökre csépli azt, és bár hajtja rajta szekere kerekét és lovait, de szét nem töreti.
29. Ez is a seregek Urától származott: Ő ád csodás tanácsot és nagyságos bölcseséget!
    Jer. 32,19.