Pál apostol levele a rómaiakhoz

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16.

  1. A zsidók kiváltságai. Mi előnye van tehát a zsidónak? S mi haszna a körülmetéltnek?
  2. Minden tekintetben sok. Először is az, hogy Isten rájuk bízta kinyilatkoztatását.
  3. De hogyan? Ha némelyek hitetlenek voltak, vajon hitetlenségük megszünteti Isten hűségét?
  4. Egyáltalán nem. Ellenkezőleg: Isten igaz, mégha minden ember hazug is. Így mondja az Írás:
    "Ám te Uram, igaz vagy igéidben
    És diadalmas ítéleteidben."
  5. De mit szóljunk ahhoz, hogy gonoszságunkból lesz nyilvánvalóvá Isten igazsága? Hát, emberileg szólva, nem igazságtalan az Isten, amikor haragjával sújt?
  6. Semmiképp sem. Különben hogyan ítélkezhetnék Isten a világ fölött?
  7. De hogyha Isten igazsága hazugságom révén csak nőttön nő az ő dicsőségére, miért marasztal el engem bűnösnek?
  8. S miért ne tennénk rosszat, hogy jó származzék belőle, amint némelyek rágalmaznak minket és azt állítják, hogy mi ilyesmit mondunk. Ezek elmarasztalása jogos.
  9. A zsidók és pogányok egyformán bűnösök. Hogy áll tehát a dolog? Különbek vagyunk náluk? Egyáltalán nem. Hiszen az előbb bizonyítottuk be, hogy a zsidó is, a pogány is mind alá van vetve a bűnnek.
  10. Meg van írva:
    "Nincs igaz egy sem;
  11. Nincs aki értene,
    Nincs, aki Istennel törődne.
  12. Mind tévelyegnek,
    Romlásra váltak valamennyien,
    Egyetlen egy sincs, aki jót tegyen.
  13. Tátongó sír a torkuk
    És nyelvükkel csalárdul szólanak,
    Áspisok mérge ajkaik alatt.
  14. Szájukat lepi keserűség, átok,
  15. A vérontásra, arra gyors a lábuk.
  16. Romlás és balság jár útjukon,
  17. A béke útja idegen nekik,
  18. Az Isten félelmét nem ismerik."
  19. Mi pedig tudjuk, hogy bármit mond a törvény, a törvény alatt élőnek mondja, hogy némuljon el minden száj s az egész világ bűnösnek vallja magát Isten előtt.
  20. A törvény tettei által ugyanis senki meg nem igazul előtte, sőt a bűn megismerése is a törvény által történik.

    A megigazulás útja

  21. Hit Jézus Krisztusban. Most azonban az Istenben való megigazulás a törvénytől függetlenül lett nyilvánvalóvá.
  22. Erről tanúskodnak a törvény és a próféták: az Isten előtt történő megigazulásról a Jézus Krisztusban való hit által, melyben minden hívő részesül. Ebben nincs különbség.
  23. Mindnyájan vétkeztek ugyanis és nélkülözik Isten dicsőségét.
  24. Kegyelme jóvoltából azonban ingyen történik megigazulásuk Jézus Krisztus megváltása által.
  25. Őt adta oda az Isten véres engesztelő áldozatul a hit által, hogy kimutassa igazságosságát.
  26. Isteni türelmében ugyanis büntetlenül hagyta a korábban elkövetett vétkeket, hogy kimutassa igazságosságát a mostani időben. Így bizonyul igazságosnak ő maga és teszi megigazulttá a Jézus (Krisztusban) hívőt.
  27. Hol van hát dicsekvésed? Semmivé lett. Miféle törvény által? A tettek törvénye által? Nem, hanem a hit törvénye által.
  28. Mi ugyanis azt valljuk, hogy az ember a törvény tetteitől függetlenül a hit által igazul meg.
  29. Talán csak a zsidóké az Isten, s nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.
  30. Hiszen ugyanaz az Isten teszi megigazulttá a hívő körülmetéltet és hite által a körülmetéletlent.
  31. Érvénytelenítjük talán a törvényt a hit által? Szó sincs róla! Ellenkezőleg: megszilárdítjuk a törvényt.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16.

1-4. Az Apostol a zsidó nép bűnössége ellenére is elismeri kiváltságait a pogányokkal szemben: a választott nép volt Isten kinyilatkoztatásának és ígéreteinek őrzője az Ószövetségben.

4. Zsolt. 50,6

5-8. Szent Pál visszautasítja azt a gondolatot, hogy, mivel a zsidók bűnössége alkalom volt Isten igazságos ítéletének megnyilvánulására, bűnük büntetlen marad. Ha így állna a dolog, Isten egyáltalán nem ítélkezhetnék, sőt szabad volna rosszat tenni, hogy jó származzék belőle.

9-20. A belső megigazulás tekintetében a zsidóknak kiváltságaik ellenére sincs semmi előnyük a pogányokkal szemben. Isten színe előtt a zsidók is, pogányok is bűnösök. A törvény a bűntől senkit nem képes megszabadítani, sőt alkalmat nyújt arra, hogy a bűn tudatossá váljék.

11-18. Zsolt. 13,2-3.; Zsolt. 5,10., Zsolt. 139,4., Zsolt. 10,7., Esa. 59,7-8., Zsolt. 35,2.

21-26. A megigazulás útja a hit Jézus Krisztusban, aki kereszthalálának engesztelő áldozatával teljes elégtételt adott az isteni igazságosságnak és megváltotta a bűntől és az örök kárhozattól az emberiséget. A megigazulás a bűn állapotából az istenfiúság méltóságára vezeti a hívő embert.

23. Isten dicsősége itt a megszentelő kegyelem, amely hiányzik a bűnös lélekből.

28. Az ember a hit által igazul meg s nem az ószövetségi törvény megtartása által. Ez ma is az Egyház tanítása. A trentói zsinat szerint (6. ülés, 8. fejezet) a hit "az üdvösség kezdete, a megigazulás alapja és gyökere. hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni és az istenfiúságra eljutni." Az Apostol nem zárja ki a jócselekedetek természetfölötti értékét, mint később Luther, hanem azt tanítja, hogy ezeknek a hit által megigazult lélekből kell fakadniuk.