PÁL APOSTOLNAK AZ EFÉZUSBELIEKHEZ ÍRT LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6.

  1. Titeket is megelevenített, a kik holtak valátok a ti vétkeitek és bûneitek miatt,
    Eféz. 1,20., Kol. 2,13.
  2. Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegõbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik;
    Eféz. 6,12., Tit. 3,3., Róm. 12,2., 2 Kor. 4,4., Mát. 12,24., 1 Kor. 2,12., 1 Ján. 4,6., Ésa. 1,2., Ésa. 1,4., Róm. 2,8., Róm. 11,30.
  3. A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is:
    Kol. 3,5., Kol. 3,6., Róm. 1,18., Róm. 3,9., Róm. 3,18., Róm. 7,14., 1 Kor. 1,12., 2 Pét. 2,18., Gal. 5,16., Róm. 7,23., Róm. 7,24., Róm. 11,32., Gal. 3,22.
  4. De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Õ nagy szerelmébõl, melylyel minket szeretett,
    Eféz. 1,7., Mik. 7,18., Róm. 5,8., Ján. 3,16.
  5. Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelembõl tartattatok meg!)
    Eféz. 1,23., Róm. 8,17., Kol. 2,13., Róm. 5,10.
  6. És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban:
    Eféz. 1,20., 2 Kor. 4,14., 2 Tim. 2,12.
  7. Hogy megmutassa a következendõ idõkben az Õ kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban.
    1 Ján. 3,1., Róm. 9,23., Róm. 2,4., Tit. 3,4.
  8. Mert kegyelembõl tartattatok meg, hit által; és ez nem tõletek van: Isten ajándéka ez;
    Róm. 3,25., Róm. 3,30., Gal. 2,16.
  9. Nem cselekedetekbõl, hogy senki ne kérkedjék.
    Tit. 3,5., Róm. 3,28., Róm. 9,32., Gal. 2,16., Gal. 3,2., Róm. 10,3., Róm. 2,14., Róm. 3,27.
  10. Mert az Õ alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket elõre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
    Zsolt. 100,3., Tit. 2,14., Tit. 3,5., 2 Kor. 5,17., Gal. 6,15., Róm. 8,1., Róm. 8,2., Ján. 3,5., Ján. 3,6., Fil. 2,13.
  11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
    1 Kor. 12,2., Róm. 2,28., Fil. 3,3., Kol. 2,11., Jer. 9,25., Jer. 9,26.
  12. Hogy ti, mondom, abban az idõben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitõl távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
    Róm. 9,4., Róm. 9,5., Kol. 1,21., Csel. 3,25., Róm. 1,16., Róm. 3,1., Róm. 3,2., 1 Móz. 32,28., 1 Móz. 35,10., Róm. 9,6., 1 Móz. 12,23., 1 Móz. 26,2., 1 Móz. 26,5., 1 Móz. 28,13., 1 Móz. 28,15., 1 Thess. 4,13., Csel. 19,26., Csel. 14,15., 1 Kor. 10,20.
  13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
    Eféz. 2,12.
  14. Mert Õ a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat,
    Csel. 10,35., Csel. 10,36., Ésa. 49,6., Mik. 5,5., Ésa. 9,6., Ésa. 9,7., Kol. 3,11., Gal. 3,28., Ján. 10,16.
  15. Az ellenségeskedést az Õ testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettõt egy új emberré teremtse Õ magában, békességet szerezvén;
    Kol. 2,14., Kol. 1,21., Kol. 1,22., Gal. 3,13., Róm. 3,21., Róm. 3,22., Róm. 8,4., Mát. 5,17., Róm. 7,1., Róm. 7,6., Gal. 6,15., Gal. 3,28., Gal. 5,6.
  16. És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettõt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést.
    Csel. 10,28., Kol. 1,20., Róm. 5,10., 2 Kor. 5,18., 2 Kor. 5,20., 1 Kor. 10,17., Kol. 3,15.
  17. És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak.
    Eféz. 2,12., Eféz. 2,13., Ján. 14,18., Róm. 8,9., Róm. 8,10., Róm. 8,16., 2 Kor. 3,17., 2 Kor. 13,5., 2 Kor. 13,3., Ésa. 57,19.
  18. Mert Õ általa van menetelünk mindkettõnknek egy Lélekben az Atyához.
    Róm. 5,2., 1 Pét. 3,18.
  19. Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem pogártársai a szenteknek és cselédei az Istennek,
    Eféz. 2,12., Fil. 3,20., Csel. 7,6., Csel. 7,29., Róm. 3,29., Róm. 4,10., Róm. 4,12., Gal. 6,16., 1 Tim. 3,15., Zsid. 3,2., Zsid. 3,5., Zsid. 3,6., Zsid. 10,21., 1 Pét. 4,17., Hós. 8,1.
  20. Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkõ maga a Jézus Krisztus,
    Ésa. 18,16., Zsolt. 118,22., Kol. 2,6., Kol. 2,7., 1 Kor. 3,10., 1 Kor. 3,12., 1 Kor. 3,14., 1 Kor. 12,10., Mát. 21,42.
  21. A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban;
    Eféz. 4,15., Eféz. 4,16., 1 Pét. 2,5., 1 Kor. 3,16.
  22. A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.
    2 Kor. 6,16.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6.