Az Apostolok Cselekedetei
- Hét diákonus választása. Azokban a napokban, mivel egyre nőtt a
tanítványok száma, zúgolódás támadt a görögök között a zsidók ellen, mert
özvegyeiket elhanyagolták a mindennapi alamizsnaosztogatásnál.
- Ezért a tizenkettő összehívta a tanítványok gyülekezetét. "Nem volna
rendjén, mondták, hogy az asztalnál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az
Isten igéjét.
- Azért testvérek, válasszatok ki magatok közül hét jó hírben álló, bölcs és
Szentlélekkel eltelt férfit, és ezeket állítjuk be ebbe a munkába.
- Mi pedig majd az imádságnak és az ige szolgálatának szenteljük magunkat."
- Ez a beszéd az egész gyülekezet tetszését megnyerte. Kiválasztották tehát
Istvánt, akit hit és Szentlélek töltött el, továbbá Fülöpöt, Prohoroszt,
Nikánort, Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai prozelitát.
- Ezeket az apostolokhoz kísérték, azok pedig imádság közben rájuk tették
kezüket.
- Isten igéje meg tovább terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen
megnövekedett Jeruzsálemben, sőt a papok közül is tömegesen hódoltak meg a
hitnek.
- István ellen vádat emelnek. Istvánt kegyelem és erő töltötte el, és
nagy csodajeleket művelt a nép között.
- Néhányan fölléptek ugyan a libertinusok, a cireneiek, az alexandriaiak meg
a Kilíkiából és Ázsiából valók zsinagógájából,
- és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de olyan bölcsen beszélt a Lélek által,
hogy nem tudtak ellenállni neki.
- Erre fölbujtottak néhány embert, akik ezt állították: "Hallottuk, amint
káromló szavakat mondott Mózes és Isten ellen."
- Így aztán annyira fölizgatták a népet, a véneket és az írástudókat, hogy
végül is rárontottak, megragadták és elhurcolták a főtanács elé.
- Ott hamis tanúkat szólaltattak meg: "Ez az ember minduntalan a szent hely
és a törvény ellen beszél.
- Hallottuk ugyanis, mikor azt hangoztatta, hogy a názáreti Jézus romba
dönti ezt a helyet és megváltoztatja a Mózestől ránk hagyott szokásokat."
- Erre a főtanács valamennyi tagja mind őt figyelte, s olyannak látták
arcát, mint egy angyalét.
1. A jeruzsálemi egyház helybeli zsidókból és görögül beszélő hellenista zsidókból állt.
5. Mind a hét diákonusnak görög neve van, ebből arra következtetnek, hogy valamennyi hellenista zsidó volt. A prozelitákról lásd ApCsel. 2,11.
6. Az imádság és a kézrátétel mutatja, hogy az apostolok egyházi szolgálatot (diakonátus) bíztak rájuk.
9. A libertinusok a Pompéjusz által Rómába hurcolt s később fölszabadított zsidók leszármazottjai. Egy részük visszatért Jeruzsálembe, s ott zsinagógát alapított. Az észak-afrikai Cirene lakosságának egynegyede, Alexandria lakóinak 40 %-a volt zsidó. Ezek, s Kis-Ázsia délkeleti (Kilíkia) és nyugati (Ázsia) részének zsidói Jeruzsálembe visszatérve külön zsinagógákba tömörültek.
11-14. István nem káromolta Istent, nem tagadta a templom és a törvény isteni eredetét, hanem az Ószövetség átmeneti jellegét hirdette.