Az Apostolok Cselekedetei
- Szent Pál Efezusba érkezik. Apolló korintusi tartozkódása idején
Pál a fölsô tartományokon áthaladva Efezusba érkezett.
ApCsel. 18,23.
- Itt néhány tanítványra talált. "Megkaptátok a Szentlelket megtéréstek
után?" - kérdezte tôlük. "Még csak azt sem hallottuk, felelték azok, hogy
van-e Szentlélek."
- Erre megkérdezte: "Mivel keresztelkedtetek meg akkor?" "János
keresztségével", válaszolták.
- "János a bűnbánat keresztségével keresztelt, magyarázta ekkor Pál a
népet meg arra bíztatta, hogy higgyenek abban, aki ô utána jön, vagyis
Jézsuban."
- Ennek hallatára megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevében.
- Mikor pedig Pál rájuk tette kezét, leszállt rájuk a Szentlélek,
nyelveken kezdtek beszélni és prófétáltak.
- Ezek az emberek együttvéve mintegy tizenketten voltak.
- Az efezusi apostolkodás. Azután a zsinagógába bejárógatva három
hónapon át bátor tevékenységet fejtett ki és meggyôzô beszédeket mondott
az Isten országáról.
- Némelyek azonban megátalkodtak és nem fogadták be a hitet, sôt gyalázták
a tanítást a nyilvánosság elôtt. Ezért eltávozott közülük, a
tanítványokat is különválasztotta tôlük és egy bizonyos
Tirannus iskolájában mindennap beszélt hozzájuk.
- Ez így tartott két esztendeig, úgyhogy Ázsia minden lakója, a zsiidók és
pogányok egyaránt hallották az Úr igéjét.
- Isten rendkivüli csodákat is művelt Pál útján.
- Még kendôit és kötényét is levették róla, és mikor betegekre terítették,
a betegség elhagyta azokat s a gonosz lelkek is kiszálltak belôlük.
- Némely csatangoló zsidó ördögűzô szintén megkisérelte, hogy az Úr nevét
olvassa rá a gonosz lelkektôl megszállottakra. Ezt mondták: "Rád olvasom
Jézust, akit Pál hirdet."
- Egy zsidó fôpapnak, Szkévának hét fia is próbálkozott ezzel.
- A gonosz lélek azonban így vágott vissza nekik: "Jézust ismerem, Pálról
is tudok, de ti kik vagytok?"
- S ezzel az ember, akiben a gonosz lélek lakott, rájuk vetette magát.
Kettôjüket leteperte és úgy elbánt velük, hogy ruhátlanul és sebektôl
borítve menekültek ki abból a házból.
- Errôl azután Efezus valamennyi lakója, zsidó és pogány egyaránt tudomást
szerzett. Mindnyájukat nagy félelem fogta el és nagy lett a becsülete az
Úr Jézus nevének.
- Sok hívô elôállott és nyiltan feltárta tetteit.
- Azok közül pedig, akik varázslással foglalkoztak, jó sokan összehordták
könyveiket és mindenki szemeláttára elégették, Ezek értéke ötvenezer
ezüstre volt becsülhetô.
- Így az Úr erejének segítségével az ige tovább terjedt és gyarapodott.
- Az események után Pál lelkében az a terv érlelôdôtt meg, hogy átmegy
Macedóniába és Ahájába, azután pedig Jeruzsálembe utazik. "Ottlétem utá,
mondta, még Rómát is látnom kell."
- Segítôtársai közül kettôt, Timóteust és Erasztust Macedóniába küldte,
maga egy ideig még Ázsiában maradt.
Róm. 16,23. 2Tim. 4,20.
- Az ezüstművesek zavargása. Ebben az idôben nem kis zavargás támadt
az (Úr) tanításával kapcsolatban.
- Egy Demeter nevű ezüstműves ezüst Artemisz-templomocskák készítésével nem
csekély keresethez juttatta az iparosokat.
- Egybegyüjtötte ôket és a többi hasonló foglalkozásúakat és így szólt
hozzájuk: "Emberek! Tudjátok, hogy ez a mesterség biztosítja jólétünket.
- Látjátok és halljátok azt is, hogy ez a Pál nemcsak Efezusban, hanem
majdnem egész Ázsiában nagy tömeget meggyôzött és más fölfogásra birt.
Azt mondja ugyanis, hogy nem istenek azok, amiket kézzel csinálunk.
- Ezzel azonban nemcsak az a veszély fenyeget, hogy megvetik mesterségünket,
hogy semmibe veszik a nagy istennô, Artemisz templomát, és káros következménnyel
lesz fölségére, pedig egész Ázsia, sôt az egész világ tiszteli."
- Mikor ezt hallották, elöntötte ôket a düh és felkiáltottak:
"Nagy az efezusiak Artemisze!"
- Az egész városban nagy fölfordulás keletkezett. Közös megegyezéssel a
színházba rohantak, magukkal hurcolva a macedóniai Gájuszt és Arisztarhuszt,
Pál társait.
- Erre Pál a nép közé akart menni, de tanítványai nem engedték.
- Néhányan az ázsiai fôtisztviselôk közül is, akik barátai voltak,
üzenetet küldtek neki azzal a kéréssel, hogy ne menjen a színházba.
- Ott meg össze-vissza kiabáltak, mert a zűrzavar olyan nagy volt a népgyülésben,
hogy többnyire még azt sem tudták, mért gyűltek össze.
- Végül kihúzták a tömeg közül Sándort, mivel a zsidók elôtuszkolták.
Sándor kezével hallgatást intett és védekezni akart.
- De mikor észrevették, hogy zsidó, lármában törtek ki és mindnyájan vagy két
órán keresztül harsogták: "Nagy az efezusiak Artemisze!"
- Végre a jegyzô lecsöndesítette a tömeget. "Efezusi férfiak, szólította meg
ôket, van-e ember, aki ne tudná, hogy Efezus városa a nagy Artemisznek és
égbô alászállott szobrának imádója?
- Minthogy e felôl senki sem kételkedik, le kell higgadnotok, és nem szabad
semmit sem meggondolatlanul tennetek.
- Idehoztátok ezeket az embereket, pedig nem szentségtörôk s nem is káromolták
a mi istennônket.
- Ha tehát Demeternek és iparostársainak panaszuk van valaki ellen,
a törvénynapok és helytartók rendelkezésükre állnak, ott tegyenek panaszt.
- Ha meg más valami vitás kérdés merül föl, azt a törvényszerű népgyülésen
lehet elintézni.
- Még abba a veszélybe kerülhetünk ugyanis, hogy följelentenek minket a mai
zavargás miatt és semmi okot sem tudunk fölhozni, amivel számot tudnánk adni
errôl a csôdületrôl." Beszéde végeztével pedig föloszlatta a gyűlést.
1. A felső tartományok Frígia és Galácia (lásd ApCsel. 18,23). Efezus Kis-Ázsia fontos közlekedési és kereskedelmi központja, lakóinak száma meghaladta a 200 ezret.
6. A Szentlélek alászállását itt is a nyelvek adománya és a prófétálás kísérte, mint az első pünkösd napján.
19. Ötvenezer ezüst (dénár) kb. 8500 dollár.
22. Erasztoszról lásd Róm. 16,23; 2Tim. 4,20.
24. Az egész Római Birodalomban híres volt Artemisz efezusi temploma. A pogány világból igen sokan zarándokoltak oda, s emlékül magukkal vitték a templomnak vagy Artemisz szobrának kicsinyített mását. Artemisz a görög mitológiában a föld termékenységének istennője volt.