Az Apostolok Cselekedetei
- Pál védekezô beszéde. "Testvérek és atyák!
Hallgassátok meg védekezésemet, melyet most elétek terjesztek."
- Amint meghallották, hogy zsidóul szól hozzájuk, méginkább elcsöndesedtek.
- Ô meg így folytatta: "Zsidó ember vagyok, a ciciliai Tarzusban születtem,
de ebben a városban nevelkedtem Gamáliel lábainál. Az ôsi törvény szigorú
megtartására tanítottak, és Isten buzgó híve voltam, akár ma ti is mindannyian.
ApCsel. 5,34-39.
- Ezt a felekezetet halálosan gyűlöltem, férfiakat és
asszonyokat kötöztem meg és vetettem börtönbe.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Maga a fôpap és a tanács a tanum erre. Levelet is kaptam tôlük és úgy
mentem el a damaszkuszi testvérekhez, hogy az ottani híveket megkötözve
Jeruszálembe húrcoljam megbüntetés végett.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Azonban útközben, mikor már Damaszkuszhoz közeledtem,
délfelé hirtelen mennyei fény sugárzott körül.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- A földre zuhantam, majd egy hangot hallottam:
Saul, Saul, miért üldözöl engem?
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Erre én megkérdeztem: Ki vagy Te, Uram?
Ô pedig így válaszolt: Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Társaim látták ugyan a fényt, a hozzám szóló hangot azonban nem hallottták.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Mit tegyek hát Uram? - kérdeztem akkor. Az Úr pedig azt mondta nekem:
Kelj föl és menj be Damaszkuszba, ott majdd megmondják neked mindazt,
amit tenned kell.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Mivel azonban a tündöklô fény hatása következtében elvesztettem
látásomat, kisérôim kezemnél fogva vezettek, és így értem be Damaszkuszba.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Itt egy bizonyos törvénytisztelô férfi,
akirôl az ottlakó zsidók mind jó véleménnyel voltak,
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- fölkeresett és elém állva ezt mondta nekem: Pál testvérem, láss újból!
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- S én abban a pillanatban megláttam ôt. Ô meg így folytatta:
Atyáink Istene elôre arra rendelt téged, hogy megismerd akaratát,
hogy meglássad az Igazat és tulajdon hangját halljad.
ApCsel. 7,52., ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Ezért minden ember elôtt tanuskodnod kell arról,
amit láttál és hallottál.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Most tehát mire vársz még? Rajta, a keresztség által mosd le bűneidet
és hívd segítségül az ô nevét.
ApCsel. 9,1-19., ApCsel. 26,9-18.
- Késôbb, amikor Jeruzsálembe visszatérve a templomban imádkoztam,
elragadtatásba estem.
- Ôt láttam, amint így szól hozzám: Siess, gyorsan távozz el Jeruzsálembôl,
mert nem fogadják el rólam szóló tanuságtételeet.
- Uram, feleltem ekkor, ôk tudják, hogy én voltam az, aki a benned
hívôket fogságba vetettem, és a zsinagógákban megostoroztattam.
- S mikor Istvánnak, a te vértanudnak vére ömlött, én ott voltam,
helyeseltem tettüket és gyilkosai ruháját ôriztem.
ApCsel. 7,58., ApCsel. 8,1.
- Ô azonban azt mondta nekem: Csak menj, mert én messzire,
a pogányok közé küldelek téged."
- Egészen eddig a mondatig meghallgatták, de ekkor nagy hangon kiabálni kezdtek:
"Pusztítsd el a föld színérôl az ilyent! Nem érdemli meg, hogy éljen!"
- Ordítottak, köpenyüket lengették és port szórtak a levegôbe.
- Ezért az ezredes bevitte a várba azzal a meghagyással, hogy ostorral
fogják vallatóra. Így akarta megtudni, mi okból kiabáltak ellene.
- Pál azonban, mikor szíjakkal lekötözték, megkérdezte a mellette álló
századostól: "Nektek talán szabad római polgárt itélet nélkül
mrgostoroznotok?"
- A százados ennek hallatára odalépett az ezredeshez és jelentette
a dolgot: "Mit akarsz tenni? Ez az ember római polgár."
- Erre az ezredes odasietett és megkérdezte tôle: "Mondd csak, római vagy?"
"Igen." - felelte ô.
- "Én drága pénzen jutottam ehhez a polgárjoghoz", mondta ekkor az ezredes.
"Én viszont abban születtem", válaszolta Pál.
- Azok, akik a kínvallatásra készültek, nyomban félreálltak. Az ezredes
szintén megijedt, mikor arra gondolt, hogy római polgár létére megkötöztette.
- Az Apostol a fôtanács elôtt. Másnap aztán szerette volna pontosabban
megtudni, hogy a zsidók mivel vádolják. Levétette bilincseit, összehívta a
fôpapokat és az egész fôtanácsot, aztán elôvezettette Pált és eléjük állította.
3. Tarzus Kilíkia római tartománynak a fővárosa. Ebben az időben kb. 500 ezer lakosa volt. Gamálielrlől lásd ApCsel. 5,34-39.
4-16. Lásd ApCsel. 9,1-19; ApCsel. 26,9-18.
14. Az Igaz a Messiás (lásd ApCsel. 7,52)
20. Lásd ApCsel. 7,58; ApCsel. 8,1.
25. A római polgárjogról lásd ApCsel. 16,37 jegyzet.