Az Apostolok Cselekedetei
A máltai tartózkodás. Megmenekülésünk után megtudtuk, hogy a
szigetet Máltának hívják.
- A bennszülöttek igazán emberségesen bántak velünk: tüzet raktak és
mindnyájunkat odahívtak a ránkszakadt esô és hideg elôl.
- Pál összeszedett egy csomó rôzsét, de mikor a tűzre rakta, a hôség
elôl egy vipera kúszott elô és a kezére vetette magát.
- Mikor a bennszülöttek meglátták a kezén csüngô állatot, ezt
mondogatták egymásnak: "Ez az ember bizonyosan gyilkos, mert
kimenekült ugyan a tengerbôl, de az Igazság nem hagyja életben."
- Ô azonban lerázta az állatot a tűzbe és semmi baja sem történt.
- Azok pedig várták, hogy fölpuffad vagy holtan rogy össze. Várták is
jóideig, de mikor látták, hogy semmi baj sem éri, véleményt
változtattak és azt mondták róla, hogy isten.
- Azon a vidéken volt a vidék elsô tisztviselôjének, Publiusznak a
birtoka. Ez házába fogadott és három napig szívesen látott minket.
- Publiusz apja történetesen láztól és vérhastól gyötörve feküdt. Pál
bement hozzá, s imádsággal és kézrátétellel meggyógyította.
- Erre az eseményre aztán a sziget többi betege is odajött és meggyógyultak.
- Nagy tiszteletben is tartottak minket, s mikor hajóra szálltunk,
minden szükségessel elhalmoztak.
- A hajóút utolsó szakasza. Három hónap mulva egy alexandriai
hajón tovább indultunk. Ez a hajó a szigeten telelt és a Dioszkúrok
jelvényét viselte.
- Szirakúzába érve három napig ott vesztegeltünk.
- Innen a part mellett haladva Régiumba érkeztünk. Egy nappal késôbb
déli szél támadt, s így a következô napon Puteoliba érkezhetünk.
- Itt testvérekre találtunk, kérésükre egy hétig ott maradtunk és azután
indultunk tovább Róma felé.
- A testvérek, amint hírt kaptak rólunk, elénk siettek egészen Forum
Appii és Tres Tabernae tájékáig. Pál láttukra hálát adott Istennek és
bizalomra gerjedt.
- Rómába érkezésünk után Pál engedélyt kapott, hogy magánlakásban
maradhasson egy katona ôrízete mellett.
- Szent Pál Rómában hirdeti Krisztust. Harmadnapra magához
kérette a tekintélyesebb zsidókat. Mikor összejöttek, ezekkel a
szavakkal fordult hozzájuk: "Testvéreim, én semmit sem tettem a nép
vagy az ôsi szokások ellen, mégis bilincsbe verve adtak át
Jeruzsálembôl a rómaiak kezébe.
- Ezek megvizsgálták az ügyemet s aztán szabadon akartak bocsátani, mert
semmi fôbenjáró vétséget nem követtem el.
- Azonban a zsidók tiltakozása következtében kénytelen voltam a
császárhoz föllebbezni, de nem azért, mintha népem ellen akarnék
vádaskodni.
- Ez az oka annak, hogy látni kivántalak titeket és néhány szót akartam
szólni hozzátok. Ezt a bilincset ugyanis Izrael reménysége miatt
verték rám."
- Azok erre kijelentették neki: "Nem kaptunk levelet felôled Júdeából,
és az ideérkezô testvérek közül sem hozott senki hírt vagy mondott
valami rosszat.
- Szeretnénk tôled hallani, milyen fölfogást vallasz. Azt tudjuk ugyanis
errôl a felekezetrôl, hogy mindenütt ellenzésre talál."
- Megállapodtak vele egy napban, és ekkor igen sokan eljöttek hozzá a
lakására. Meggyôzô erôvel magyarázott nekik Isten országáról, és
reggeltôl estig igyekezett megnyerni ôket Jézusnak a Mózes törvényébôl
és a prófétákból merített érvekkel.
- Némelyek elfogadták azt, amit mondott, mások meg hitetlenek maradtak.
- Végül, mivel nem értettek egyet, szétoszlottak. Pál ekkor ezt a
mondást olvasta rájuk: "Helyesen szólt a Szentlélek, mikor Izaiás
próféta által ezt mondta atyáitoknak:
- Menj el ehhez a néphez és így beszélj:
Hallani fogtok, de nem érttek,
Nézni fogtok, de nem láttok.
Esa. 6,9-10.
- Megkérgesedett ennek a népnek a szíve:
Fülükre nagyot hallanak
És behunyják szemüket,
Hogy szemükkel ne lássanak
És ne halljanak fülükkel,
Szívükben értelem ne legyen
És meg ne térjenek,
Hogy meggyógyítsam ôket.
Esa. 6,9-10.
- Vegyétek tehát tudomásul, hogy Isten üdvözítô szándéka a pogányoknak
szól majd, s azok hallgatni fognak rá."
- Ezekre a szavakra a zsidók nagy vitatkozva eltávoztak tôle.
- Két álló esztendeig maradt bérbevett szállásán.
- Mindenki fogadott, aki betért hozzá, és nagy bizalommal akadálytalanul
tanította az Úr Jézus Krisztusról szóló igazságokat.
1. Málta szigete föníciai gyarmat volt.
11. A Diszkúroszok, Kasztor és Pollux, a görög mítosz szerint Zeusz fiai. A hajósok az ókorban védelmezőiknek tisztelték őket.
12. Szirakúza Szicília délkeleti részén épült gyarmatváros.
13. Régium a mai Reggio városa Kalábriában, Puteoli pedig a mai Puzzuoli Nápoly közelében.
15. Forum Appii mintegy 60 km-re, Tres Tabernae 48 km-re van Róma előtt a Via Appia nevű ősi országúton.
20. Római szokás szerint a bilincs egyik vége a fogolyhoz, a másik az őrizetére rendelt katonához volt kötve.
26-27. Esa. 6,9-10. Lásd 
Mt. 13,14 jegyzet.
31. Bármennyire is érdekelne minket az apostol további története és sorsa, Lukács itt félbeszakítja elbeszélését. Célja ugyanis, amint könyve elején világosan jelzi, csak az, hogy elmondja, hogyan jutott el a kereszténység Jeruzsálemtől a "föld végső határáig", amely a keletiek szemében abban az időben Róma volt. Célját megvalósította, műve tehát önmagában következetes és befejezett.