ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE
- És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtõd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!
- Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tûzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.
2 Móz. 14,29.,
Zsolt. 66,12.,
Zsolt. 124,4.,
Zsolt. 124,5.,
Dán. 3,19.,
Dán. 3,27.
- Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted.
- Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért:
2 Móz. 19,5.,
5 Móz. 7,6.,
5 Móz. 7,8.
- Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletrõl meghozom magodat, és napnyugotról egybegyûjtelek.
Ésa. 44,2.
- Mondom északnak: add meg; és délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az én fiaimat messzünnen, és leányimat a földnek végérõl,
- Mindent, a ki csak az én nevemrõl neveztetik, a kit dicsõségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem!
- Hozd ki a vak népet, a melynek szemei vannak, és a süketeket, a kiknek füleik vannak!
Ésa. 42,18.,
Ésa. 42,19.
- Minden népek gyûljenek egybe, és seregeljenek össze a népségek: ki hirdethet közülök ilyet? Vagy a régieket tudassák velünk, állítsák elõ tanuikat, hogy igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt mondják: Igaz.
Ésa. 41,22.,
Ésa. 41,25.
- Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, elõttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!
Ésa. 41,4.,
Ésa. 42,1.,
Ésa. 41,27.
- Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!
- Én hirdettem, és megtartottam, és megjelentettem, és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.
Ésa. 41,26.,
Ésa. 41,27.
- Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezembõl kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg?
Ésa. 14,27.,
Jób. 9,12.
- Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájokat, mint menekülõket a Káldeusokkal együtt vídámságuk hajóiba.
Jer. 29,10.,
2 Krón. 36,22.,
2 Krón. 36,23.,
Ésa. 13,3.,
Ésa. 13,17.
- Én az Úr vagyok, szent Istenetek, Izráelnek teremtõje, királyotok.
- Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,
2 Móz. 14,22.,
2 Móz. 14,29.,
Józs. 3,16.
- A ki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél elhamvadának!
2 Móz. 15,2.,
2 Móz. 15,10.
- Ne emlékezzetek a régiekrõl, és az elõbbiekrõl ne gondolkodjatok!
- Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.
Ésa. 41,18.
- Dicsõítni fog engem a mezõ vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.
- A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!
- És még sem engem hívtál segítségül Jákób, hanem megfáradtál én bennem Izráel!
- Nem adtad nékem égõáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsõítettél engem; nem terheltelek ételáldozattal, és tömjénnel nem fárasztottalak.
- Nem vettél pénzen nékem jóillatú nádat, és áldozataid kövérével jól nem tartottál, csak bûneiddel terhelél, vétkeiddel fárasztál engemet.
- Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bûneidrõl nem emlékezem meg!
Ezék. 36,22.,
Ezék. 36,23.,
Ésa. 48,9.,
Ésa. 48,11.,
Zsolt. 115,1.,
Zsolt. 115,2.,
5 Móz. 32,26.,
5 Móz. 32,27.
- Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!
- Az elsõ atyád vétkezett, és tanítóid elpártoltak tõlem!
Róm. 3,4.,
Ésa. 51,2.
- Ezért én is megfertõztettem a szent fejedelmeket, és veszedelemre adám Jákóbot, és gyalázatra Izráelt!