ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE
- Uram, te vagy Istenem, magasztallak, dícsérem nevedet! Mivel csodát cselekvél, örök tanácsaid hûség és igazság.
- Mert a városból kõrakást csináltál, az erõs városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül.
- Ezért dicsõítnek téged erõs népek, erõszakos pogányok városai félnek téged!
- Mert erõssége voltál a gyöngének, erõssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erõszakosok haragja olyan volt, mint kõfalrontó szélvész.
- Mint hévséget száraz földön, megalázod az idegeneknek háborgását, mint a hévség sûrû felleg miatt, megszünt a pogányoknak éneke.
- És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekbõl, lakodalmat erõs borból; velõs, kövér eledelekbõl, megtisztult erõs borból;
Zsolt. 22,27.,
Zsolt. 23,5.,
Zsolt. 55,1.,
Mát. 8,11.,
Luk. 14,15.,
Luk. 22,16.,
Jel. 19,9.
- S elveszi e hegyen a fátyolt, mely beboríta minden népeket, és a takarót, mely befödött vala minden népségeket;
- Elveszti a halált örökre, és letörli az Úr Isten a könyhullatást minden orczáról: és népe gyalázatát eltávolítja az egész földrõl; mert az Úr szólott.
1 Kor. 15,54.,
1 Móz. 2,16.,
1 Móz. 17,18.,
1 Móz. 3,2.,
1 Móz. 19,22.,
Jel. 21,4.
- És szólnak ama napon: Ímé Istenünk, a kit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!
- Mert az Úr keze nyugszik e hegyen, és eltapostatik Moáb az õ földében, mint eltapostatik a szalma a ganaj levében.
2 Kir. 9,37.,
Jer. 8,2.,
Jer. 16,4.,
Jer. 25,33.
- És kiterjeszti kezeit abban, mint kiterjeszti az úszó, hogy ússzék; de az Úr megalázza kevélységét és kezei csalárdságát;
- És magas falaid erõsségét lerontja, megalázza, a földre, porba dobja.