ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE
- Jaj a pártos fiaknak, így szól az Úr, a kik tervet visznek véghez nélkülem, és szövetséget kötnek, de nem lelkem által, hogy bûnre bûnt halmozzanak!
- A kik Égyiptomba szállanak alá, és számat nem kérdezik meg, hogy meneküljenek a Faraónak oltalmába, és Égyiptom árnyékába rejtõzködjenek.
- És lesz néktek a Faraó oltalma szégyentekre, és az elrejtõzködés Égyiptom árnyékában gyalázatotokra.
- Mert már Zoánban voltak fejedelmei, és követei Hánesig érkezének.
- Megszégyenülnek mind a nép miatt, a mely nem használ nékik, a mely nem segít és nem használ, sõt szégyenökre és gyalázatukra lesz!
- Jövendölés dél barma ellen: A nyomor és szorongatás földén keresztül, a honnan nõstény és hím oroszlán és viperák és szárnyas sárkányok jõnek ki; viszik szamárcsikók hátán gazdagságukat, és a tevéknek púpján kincsöket a népnek, a mely pedig nem használ.
Ésa. 14,29.,
Ésa. 8,1.,
Ésa. 8,16.,
5 Móz. 8,15.,
Bir. 19,4.,
Bir. 12,14.
- Hitvány és üres Égyiptom segítsége, ezért nevezem õt nagyszájúnak, a ki veszteg ül,
- Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra bizonyságul örökre.
Ésa. 8,1.,
5 Móz. 31,19.,
5 Móz. 31,21.,
5 Móz. 31,26.
- Mert pártütõ nép ez, apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét;
Jób. 31,28.,
Péld. 30,9.
- Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!
1 Kir. 22,8.,
Jer. 38,4.,
Ámós. 2,12.,
Mik. 2,6.,
Mik. 2,11.
- Hagyjátok el az útat, térjetek le már ez ösvényrõl, vigyétek el elõlünk Izráelnek Szentjét!
Jób. 21,14.,
Csel. 19,9.,
Csel. 19,23.,
Zsolt. 139,24.
- Azért így szól Izráel Szentje: Mivel megútáltátok e beszédet, és bíztok a nyomorgatásban és a hamisságban, és ezekre támaszkodtok:
- Azért e bûn olyan lesz tinéktek, mint a leesendõ falhasadék, a mely már kiáll a magas kõfalon, a melynek aztán nagy hirtelen jõ el romlása;
Zsolt. 62,4.
- És romlása olyan lesz, mint a fazekasok edényének romlása, a mely kimélés nélkül eltöretik, és nem találni töredéki közt oly cserepet, a melyen tûzhelyrõl tüzet lehetne vinni, avagy vizet meríteni a tócsából.
- Mert így szól az Úr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erõsségtek lett volna: de ti nem akarátok;
- Hanem ezt mondátok: Nem, sõt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözõitek.
- Ezer fut egynek riasztására, ötnek riasztására mind elfuttok, mígnem úgy maradtok, mint egy szál fenyõ a hegytetõn, mint egy zászló a halmon.
3 Móz. 26,8.,
5 Móz. 32,8.
- S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges õ, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Õt szolgálják.
Péld. 16,20.,
Zsolt. 2,12.
- Mert te nép, mely Sionon Jeruzsálemben lakol, nem fogsz te sírni többé, bizton könyörül rajtad Õ kiáltásod szavára, mihelyt meghallja megfelel néked;
- És ad néktek az Úr kenyeret a keserûségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé elrejtõzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek!
Ésa. 30,10.,
1 Kir. 22,27.,
Ezék. 4,16.,
Ezék. 4,17.
- És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.
- És megútáljátok megezüstözött bálványaitokat és megaranyozott képeiteket; kiszórod õket, mint az undokságot: ki innen! szólsz nékik.
Ésa. 31,7.
- És ad esõt a magra, a melylyel a földet beveted, és a kenyér, a föld termése, bõ és tápláló lesz, és széles mezõn legelnek nyájaid ama napon.
3 Móz. 26,3.,
3 Móz. 26,4.
- A barmok és a szamarak, a melyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, a melyet megszórtak lapáttal és villával.
5 Móz. 22,10.,
2 Móz. 23,12.
- És lesznek minden magas hegyen és emelkedettebb halmon patakok, folyamok a nagy öldöklés napján, mikor a tornyok leomlanak.
Ésa. 2,15.
- És a holdnak fénye olyan lesz, mint a napnak fénye, és a napnak fénye hétszer nagyobb lesz, olyan, mint hét napnak napfénye; ama napon, a melyen az Úr beköti népe romlását, és vereségének sebét meggyógyítja!
- Ímé, az Úr neve jõ messzirõl, haragja ég és sötét gomolygó füstje; ajkai rakvák haraggal, és nyelve, mint emésztõ tûz!
Zsolt. 44,6.,
Zsolt. 54,3.,
Hós. 5,14.,
Hós. 5,15.
- Lehellete, mint megáradott patak, a mely torkig ér, hogy megrostálja a népeket pusztulás rostájában, és tévelygés zabláját vesse a népségek szájába.
Ésa. 41,16.,
Ésa. 37,29.,
Jer. 15,7.,
Ezék. 5,2.
- És fölzendül éneketek, mint a szent ünnepnek éjszakáján, és örvendez szívetek, mint azé, a ki sípolva megy az Úr hegyére, Izráel kõszálához.
2 Móz. 12,12.,
5 Móz. 16,16.,
Zsolt. 122,4.,
Ezsdr. 2,65.,
Nehem. 7,67.
- És megzendíti az Úr dicsõséges szavát, karjának lesujtását megmutatja megbúsult haragjában és emésztõ tûz lángjában, vízáradással, zivatarral és jégesõ kövével.
- Mert az Úrnak szavától megretten Assiria, veri azt akkor vesszõvel;
- És a büntetõ vesszõ minden sujtását, a melyet az Úr mérend reá, dobokkal és cziterákkal fogjátok kisérni, és Õ kezét fel-felemelvén, harczol ellene.
Zsolt. 68,26.,
Ésa. 10,5.,
Ésa. 10,15.,
Ésa. 10,24.,
Ésa. 28,15.,
Ésa. 28,18.,
Ésa. 28,19.
- Mert készen van a szörnyû tûzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt, máglyájában tûz és fa bõven; az Úr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak.
Jel. 19,18.,
Jel. 19,20.