ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE
- Ki ez, ki jõ Edomból, veres ruhákban Boczrából, a ki ékes öltözetében, ereje sokaságában büszke? Én, a ki igazságban szólok, elégséges vagyok a megtartásra.
Ésa. 34,5.,
Ésa. 34,8.,
Ezék. 35,6.,
Ezék. 35,8.
- Miért veres öltözeted, és ruháid, mint a bornyomó ruhái?
Jel. 19,13.
- A sajtót egyedül tapostam, és a népek közül nem volt velem senki, és megtapodtam õket búsulásomban, és széttapostam õket haragomban: így fecscsent vérök ruháimra, és egész öltözetemet bekevertem.
Siral. 1,15.,
Jóel. 3,13.,
Jel. 19,13.,
Ésa. 18,5.
- Mert bosszúállás napja volt szívemben, és megváltottaim esztendeje eljött.
Ésa. 61,2.
- Körültekinték és nem vala segítõ, s álmélkodám és nem vala gyámolító, és segített nékem karom, és haragom gyámolított engem!
Ésa. 59,16.
- És megtapodtam népeket búsulásomban, és megrészegítem õket haragomban, és ontám a földre véröket!
- Az Úrnak kegyelmességeirõl emlékezem, az Úr dicséreteirõl mind a szerint, a mit az Úr velünk cselekedett; az Izráel házához való sok jóságáról, a melyet velök cselekedett irgalma és kegyelmének sokasága szerint.
- És õ mondá: Bizony az én népem õk, fiak, a kik nem hazudnak: és lõn nékik megtartójok.
- Minden szenvedésöket Õ is szenvedte, és orczájának angyala megszabadítá õket, szerelmében és kegyelmében váltotta Õ meg õket, fölvette és hordozá õket a régi idõk minden napjaiban.
2 Móz. 32,34.,
2 Móz. 33,14.,
2 Móz. 33,15.,
5 Móz. 7,9.,
2 Móz. 23,20.,
2 Móz. 23,21.,
4 Móz. 20,16.
- Õk pedig engedetlenek voltak és megszomoríták szentségének lelkét, és õ ellenségükké lõn, hadakozott ellenök.
4 Móz. 14,11.,
4 Móz. 14,22.,
Eféz. 4,30.
- S megemlékezék népe a Mózes régi napjairól: hol van, a ki õket kihozá a tengerbõl nyájának pásztorával? hol van, a ki belé adá az õ szentséges lelkét?
2 Móz. 14,29.,
2 Móz. 14,30.,
Zsolt. 77,21.,
Zsolt. 78,52.,
Zsolt. 80,2.
- Ki Mózes jobbján járatá dicsõségének karját, a ki a vizeket ketté választá elõttök, hogy magának örök nevet szerezzen?
Józs. 3,15.,
Józs. 3,16.,
Nehem. 9,11.,
Zsolt. 78,13.
- Ki járatá õket mélységekben, mint a lovat a síkon, és meg nem botlottanak!
- Mint a barmot, a mely völgybe száll alá, nyugodalomba vitte õket az Úr lelke: így vezérletted népedet, hogy magadnak dicsõ nevet szerezz!
Agge. 2,5.,
Zsolt. 143,10.
- Tekints alá az égbõl és nézz le szentséged és dicsõséged hajlékából! Hol van buzgó szerelmed és hatalmad? Szívednek dobogása és irgalmad megtartóztatják magokat én tõlem!
5 Móz. 26,15.
- Hiszen Te vagy Atyánk, hiszen Ábrahám nem tud minket, és Izráel nem ismer minket, Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez neved öröktõl fogva.
Ésa. 64,7.,
Jób. 14,21.
- Miért engedél eltévelyedni minket útaidról, oh Uram! miért keményítéd meg szívünket, hogy ne féljünk tégedet? Térj meg szolgáidért, örökséged nemzetségeiért!
Zsolt. 81,13.
- Kevés ideig bírta szentségednek népe földét, ellenségink megtapodták szent helyedet.
Zsolt. 74,7.
- Olyanok lettünk, mint a kiken eleitõl fogva nem uralkodtál, a kik felett nem neveztetett neved.