A MÁTÉ ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.

  1. És elõszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiûzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erõtelenséget.
    Márk. 6,7., Márk. 6,13., Luk. 9,1., Luk. 9,15.
  2. A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Elsõ Simon, a kit Péternek hívnak, és András, az õ testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az õ testvére;
  3. Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedõ; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, a kit Taddeusnak hívtak;
  4. Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, a ki el is árulta õt.
  5. Ezt a tizenkettõt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be;
  6. Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz.
    Mát. 15,24., Csel. 13,46.
  7. Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa.
    Mát. 4,17., Luk. 10,9.
  8. Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket ûzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok.
    Csel. 20,33.
  9. Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe,
  10. Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert + méltó a munkás az õ táplálékára.
    Luk. 10,4., 1 Tim. 5,18., 4 Móz. 18,31.
  11. A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, a míg tovább mehettek.
    Márk. 6,10., Luk. 10,7.
  12. Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt.
    Luk. 10,5., Luk. 10,6.
  13. És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza.
  14. És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le.
    Luk. 10,10., Luk. 10,12., Csel. 13,51., Csel. 18,6.
  15. Bizony mondom néktek: Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.
    Mát. 11,24., Luk. 20,47.
  16. Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; + legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok.
    Luk. 10,3., Róm. 16,19., Eféz. 5,15.
  17. De óvakodjatok az emberektõl; mert törvényszékekre adnak titeket és az õ gyülekezeteikben megostoroznak titeket;
    Mát. 24,9.
  18. És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul õ magoknak és a pogányoknak.
    Mát. 24,14., Csel. 25,23., Csel. 27,24.
  19. De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok.
    Márk. 13,11., Luk. 12,11., Luk. 12,12.
  20. Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek.
    1 Kor. 2,4.
  21. Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik õket.
  22. És gyûlöletesek lesztek, mindenki elõtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.
    Mát. 24,9., Mát. 24,13.
  23. Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend.
    Mát. 16,28.
  24. Nem fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az õ uránál.
    Luk. 6,40., Ján. 13,16., Ján. 15,20.
  25. Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az õ Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az õ házanépét?!
    Mát. 12,24.
  26. Azért ne féljetek tõlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jõne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék.
    Márk. 4,22., Luk. 8,17., Luk. 12,2.
  27. A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetõkrõl hirdessétek.
  28. És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a + lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.
    Luk. 12,4., Luk. 12,5., Jak. 4,12.
  29. Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül!
    Luk. 12,6., Luk. 12,7.
  30. Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak.
  31. Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
  32. Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek elõtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám elõtt;
  33. A ki pedig megtagad engem az emberek elõtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám elõtt.
    Márk. 8,38., Luk. 9,26., Luk. 12,9.
  34. Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert.
  35. Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az õ atyja, a leány és az õ anyja, a meny és az õ napa közt;
  36. És hogy az embernek ellensége legyen az õ házanépe.
    Mik. 7,6., Luk. 12,51., Luk. 12,53.
  37. A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.
    5 Móz. 33,9., Luk. 14,26., Luk. 14,27.
  38. És a ki föl nem veszi az õ keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.
    Mát. 16,24., Mát. 16,25., Márk. 8,34., Luk. 9,23., Luk. 14,27.
  39. A ki megtalálja az õ életét, elveszti azt; és a ki elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt.
    Mát. 16,25., Márk. 8,35., Luk. 9,24., Luk. 17,33., Ján. 12,25.
  40. A ki titeket befogad, engem fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött.
    Mát. 18,5., Luk. 9,48., Ján. 13,20.
  41. A ki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és aki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi;
  42. És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát.
    Mát. 25,40., Márk. 9,41.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28.