Jézus Krisztus evangéliuma Lukács szerint
- Az Úr imádsága. Történt egyszer, hogy valahol éppen
imádkozott. Mikor befejezte, egyik tanítványa kérte:
"Uram, taníts minket imádkozni, mint ahogy János is
tanította imádkozni tanítványait."
- Erre így szólt
hozzájuk: "Mikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved.
Jöjjön el a te országod.
- Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.
- Bocsásd meg vétkeinket,
mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek.
És ne vigy minket kísértésbe."
- Az állhatatos imádság. Aztán így folytatta:
"Valamelyikteknek van egy barátja. Elmegy hozzá éjfélkor és azt
mondja neki: barátom, adj kölcsön három kenyeret. Útról
érkezett egy barátom és nincs mit elébe tegyek.
- De az
kiszól: ne zavarj!
- Az ajtó már be van zárva, gyermekeim itt
vannak a hálószobában. Nem kelhetek föl, hogy adjak
neked.
- (De az nem hagyja abba a kopogtatást.) Mondom
nektek: ha azért, mert barátja, nem is kelne föl, hogy
kielégítse, alkalmatlankodása miatt mégis fölkel és odaadja,
amire szüksége van."
- Az imádság meghallgatása. "Mondom tehát nektek:
kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok,
zörgessetek és ajtót nyitnak.
- Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál
és a zörgetőnek ajtó nyílik.
- Ha pedig valakitől közületek
kenyeret kér fia, talán követ ad neki? S ha halat kér, talán
kígyót ad hal helyett?
- Vagy ha tojást kér, talán skorpiót
ad neki?
- Ha tehát ti, bár rosszak vagytok, tudtok jót adni
fiaitoknak, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a
Szentlelket azoknak, akik kérik tőle:"
- Jézus válaszol a farizeusok vádaskodására. Egy
alkalommal kiűzött egy néma ördögöt. Amint az ördög
kiment, a néma megszólalt, mire a nép csodálkozott.
- De
néhányan megjegyezték: "Belzebulnak, az ördögök
fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket."
- Mások
próbára akarták tenni és égi jelet követeltek tőle.
- Ő azonban
átlátva gondolataikon így szólt hozzájuk: "Minden
önmagában meghasonlott ország elpusztul és ház házra omlik.
- Ha tehát a sátán önmagában meghasonlanék, hogyan
állhatna fönn országa?
- Azt mondjátok, hogy Belzebullal
űzök ördögöt? Ha én Belzebullal űzök ördögöt, fiaitok
kinek a segítségével teszik?
- Ezért ők lesznek a ti bíráitok.
De ha én Isten ujjával űzök ördögöt, akkor elérkezett
hozzátok az Isten országa.
- Amíg az erős ember fegyveresen
őrzi házát, biztonságban van a vagyona.
- De ha egy erősebb
megtámadja és legyőzi, elveszi fegyverét, amelyben
bízott és a zsákmányt elosztja.
- Aki nincs velem, ellenem
van; aki nem gyűjt velem, szétszór."
- Visszaesés a bűnbe. "Mikor a tisztátalan lélek kimegy az
emberből, puszta helyen jár és nyugalmat keres. Ha nem
talál, azt mondja: visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.
- Amikor odaér, kisöpörve és földíszítve találja.
- Erre elmegy,
hoz magával hét más lelket, magánál gonoszabbakat.
Bemennek és ott laknak. Annak az embernek sorsa pedig
rosszabbra fordul, mint előbb volt."
- Mária dicsérete. Még beszélt, amikor egy asszony így
kiáltott a nép közül: "Boldog a méh, mely téged hordozott
és az emlő, melyet szoptál."
- Ő azonban hozzáfűzte:
"Boldogabb, aki hallgatja és megőrzi Isten igéjét."
- Jónás jele. Amikor egyszer a nép köréje tódult,
beszélni kezdett: "Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelet
kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás prófétáét.
- Amint
ugyanis Jónás próféta jel volt a niniveiek számára, úgy
lesz az Emberfia is jel e nemzedék számára.
- Dél
királynője megjelenik majd az ítéleten e nemzedék férfiaival és
elítéli azokat, mert a föld végső határáról is eljött, hogy
meghallgassa a bölcs Salamont. De Salamonnál nagyobb
van itt.
- A ninivei férfiak megjelennek az ítéleten e
nemzedékkel és elítélik azt, mert ők bűnbánatot tartottak
Jónás prédikációjára. De Jónásnál nagyobb van itt.
- A belső világosság. Senki sem gyújt világot azért, hogy
elrejtse, vagy véka alá tegye, hanem a tartóra, hogy aki
csak belép, lássa fényét.
- Tested világa a szemed. Ha
szemed ép, egész tested világos lesz, de ha hibás, tested is
sötét lesz.
- Vigyázz, hogy a világosság benned sötétség ne
legyen!
- Ha tested egészen világos és nincs benne semmi
sötét, olyan világos lesz az egész, mintha a villám fénye
világítaná meg."
- Jaj nektek, farizeusok! Alighogy befejezte beszédét.
egy farizeus meghívta, hogy étkezzék nála. El is ment és
asztalhoz ült.
- Mikor a farizeus látta, hogy étkezés előtt
nem mosdott meg, megütközött.
- Az Úr azonban így szólt
hozzá: "Ti farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és
a tál külsejét, de belül teli vagytok rablással és
gonoszsággal.
- Esztelenek! Nem az alkotta a belsőt, aki a külsőt is
alkotta?
- Adjátok inkább alamizsnának, ami benne van.
akkor tiszták lesztek egészen.
- De jaj nektek, farizeusok! Tizedet adtok mentából,
rutából és minden veteményből, de elhanyagoljátok az
igazságosságot és az Isten szeretetét. Ezt meg kell tenni, az
nem szabad elhagyni.
- Jaj nektek, farizeusok! Szeretitek a főhelyeket a
zsinagógában, és a köszöntéseket nyilvános tereken.
- Jaj nektek!
Olyanok vagytok, mint a letaposott sírok: járnak fölöttük
az emberek, anélkül hogy tudnák."
- Jaj nektek, törvénytudók! Erre egy törvénytudó
méltatlankodni kezdett: "Mester, ha ilyeneket mondasz,
minket is gyalázol."
- De ő így válaszolt: "Jaj nektek is,
törvénytudók! Elviselhetetlen nehéz terhet rótok az
emberekre, de magatok egy ujjal sem érintitek a terhet.
- Jaj nektek! Síremlékeket építetek a prófétáknak
atyáitok viszont megölték őket.
- Ezzel magatok is megvalljátok
hogy egyetértetek atyáitok tetteivel. Azok megölték őket
ti pedig emléket állítotok nekik.
- Azért mondja Isten
bölcsessége: prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk:
némelyeket közülük megölnek, másokat üldözni fognak.
- E nemzedéknek számot kell adnia minden próféta véréről
melyet a világ kezdetétől,
- Ábel vérétől az oltár és a
templom között megölt Zakariás véréig kiontottak. Igenis
mondom nektek, számot fog adni ez a nemzedék.
- Jaj nektek, törvénytudók! Lefoglaltátok a tudás kulcsát,
magatok nem mentek be, az odaigyekvőket pedig
visszatartjátok."
- Mikor abbahagyta, az írástudók és farizeusok nagy
fölháborodásukban különféle kérdésekkel kezdték faggatni.
- Azon fondorkodtak, hogy szavaiból ellessenek valamit,
(amivel vádolhassák).
1-4: Mt. 6,9-13. Lukácsnál rövidített formában olvassuk a Miatyánkot. Jézus valószínűleg kétszer tanította: először a hegyi beszédben, s később nyilvános működésének utolsó őszén. A megszólítás a gyermek bizalmát fejezi ki. Az első két (Máténál három) kérésben Isten dicsősének és uralmának teljes megválósulásáért, a következő háromban (Máténál négy) egyéni szükségleteinkért könyörgünk. Ez Isten fiainak valódi imádsága.
5-8. Jézus emberi módon szemlélteti, hogy állhatatosan kell imádkozni és nem szabad abbahagyni, még ha látszólag nem is hallgatja meg mindjárt az Úristen.
9-13: Mt. 7,7-11.
14-23: Mt. 12,22-30; Mk. 3,22-27.
19. Lásd Mt. 12,27 jegyzet.
24-26: Mt. 12,43-45.
26. Aki visszaesik a bűnbe, mindinkább a gonosz lelkek hatalmába kerül.
27-28. Mária már azért is boldog, mert édesanyja az Üdvözítőnek, de még boldogabb, mert szent fia tanítását lelkébe fogadta és életében teljesen megvalósította: ő Jézus legtökéletesebb tanítványa.
29-32: Mt. 12,38-42.
30. Jónásról lásd Mt. 12,40 jegyzet.
33-36: Mt. 5,15; Mt. 6,22-23.
34. Testi életünket szemünk irányítja, lelki életünket meggyőződésünk és szándékaink. Ha ezek helytelenek, tévedésbe és bűnbe viszik az embert.
37-44: Mt. 23,13-26.
45-54: Mt. 23,27-36.
47-48. Az írástudók külsőleg tisztelik a prófétákat, belsőleg azonban ragaszkodnak őseik lelkületéhez, akik megölték a prófétákat.
52. A törvénytudók elrejtették az emberek elől az üdvösségre vezető tudás kulcsát, vagyis kisajátították maguknak a vallási ismereteket. Kicsinyes és külsőséges erkölcsi szabályaikkal elvették embertársaik kedvét Isten törvényének megtartásától.