Jézus Krisztus evangéliuma Lukács szerint
- Kalászszedés szombaton. Egy (másodelső) szombaton
vetések közt járt. Tanítványai tépdesni kezdték a
kalászokat és kezükkel elmorzsolva eszegették.
- Néhány farizeus
erre szemükre vetette: "Miért tesztek olyant, ami szombaton
tilos?"
- Jézus felelt meg nekik: "Sohasem olvastátok, mit
tett Dávid, mikor társaival együtt éhezett?
- Hogyan ment
be Isten házába, evett és adott társainak is a kitett
kenyerekből, pedig azokból csak a papok ehettek?"
- Aztán
hozzáfűzte: "Az Emberfia ura a szombatnak is."
- Gyógyítás szombaton. Egy másik szombaton bement
a zsinagógába és tanított. Volt ott egy jobb kezére béna
ember.
- Az írástudók és a farizeusok figyelték, vajon
meggyógyítja-e szombaton, hogy okot találjanak a
vádaskodásra.
- Ő azonban ismerte gondolataikat. Felszólította
tehát a béna kezű embert: "Kelj föl és állj ide a középre!"
Az fölkelt és odaállt.
- Jézus akkor hozzájuk fordult:
"Kérdem tőletek: szabad-e szombaton jót vagy rosszat tenni,
életet menteni, vagy pusztulni hagyni?"
- Végignézett
rajtuk, aztán így szólt az emberhez: "Nyújtsd ki a kezed!"
Megtette, és egészséges lett a keze.
- Erre esztelen harag
szállta meg őket és arról kezdtek tanakodni, hogy mit
tegyenek Jézussal.
Jézus további működése
- A tizenkettő kiválasztása. Azokban a napokban
fölment egy hegyre, hogy imádkozzék. Az egész éjszakát
Isten imádásában töltötte.
- Másnap magához hívta
tanítványait és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket
apostoloknak nevezett:
- Simont, akit Pétemek hívott, és testvérét
Andrást, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
- Mátét és
Tamást, Jakabot Alfeus fiát és a buzgó Simont,
- Júdást
Jakab testvérét, és karióti Júdást, aki később elárulta őt.
- A hegyi beszéd. Azután lement velük és egy sík mezőn
megállt. Ott nagy csoport tanítvány sereglett köréje és
hatalmas tömeg vette körül Júdeából, Jeruzsálemből,
Tírusz és Szidon tengermellékéről.
- Ezek azért gyűltek
össze, hogy hallgassák őt és gyógyulást nyerjenek
betegségükből. Meggyógyultak azok is, akiket tisztátalan lelkek
gyötörtek.
- Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő
áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.
- Akkor tekintetét tanítványaira emelte és így szólt:
"Boldogok vagytok ti szegények! Tiétek az Isten országa.
- Boldogok, akik most éheztek! Majd bővelkedni fogtok.
Boldogok, akik most sírtok! Sírástok nevetésre fordul.
- Boldogok vagytok, ha gyűlölnek az emberek, ha
kiközösítenek és szidalmaznak titeket, ha rossz hírbe hoznak
az Emberfiáért!
- Örüljetek azon a napon és
ujjongjatok: jutalmatok nagy lesz a mennyben. Atyáik
éppen így bántak a prófétákkal.
- De jaj nektek, gazdagok! Már megkaptátok
vigasztokat.
- Jaj nektek, akik jóllaktatok! Majd éhezni fogtok.
Jaj nektek, akik most nevettek! Keseregni és sírni fogtok.
- Jaj, ha az emberek hízelegnek nektek! Atyáik éppen így
tettek a hamis prófétákkal.
- Ellenségszeretet. Nektek, hallgatóimnak, azonban azt
mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót
haragosaitokkal,
- áldjátok átkozóitokat és imádkozzatok
rágalmazóitokért.
- Ha megütik arcod jobb felét, fordítsd oda a
balt is. Ha elveszik a köpenyedet, add oda a köntösödet
is.
- Ha kérnek tőled, adj, és ha elveszik ami a tiéd, ne
követeld vissza.
- Úgy bánjatok az emberekkel, ahogyan
akarjátok, hogy veletek bánjanak.
- Ha azokat szeretitek csak,
akik titeket szeretnek, micsoda jutalmat érdemeltek? Hiszen
a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.
- És ha csak
jótevőitekkel tesztek jót micsoda jutalmat érdemeltek? Ezt
a bűnösök is megteszik.
- És ha azoknak adtok kölcsönt,
akiktől visszafizetést reméltek, micsoda jutalmat
érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek bűnösöknek, hogy
ugyanannyit kapjanak vissza.
- Szeressétek inkább
ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek, anélkül hogy valamit
is visszavárnátok. Akkor nagy lesz jutalmatok s a
Magasságbeli fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanok és gonoszok iránt.
- Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas.
- Vakmerő ítélet. Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek.
El ne ítéljetek senkit, hogy titeket se ítéljenek el.
Bocsássatok meg és nektek is megbocsátanak.
- Adjatok és adnak
majd nektek is: jó, tömött, megrázott és túlcsorduló
mértékkel mérnek öletekbe. Amilyen mértékkel mértek,
olyannal fognak visszamérni nektek is."
- Hasonlatot is mondott nekik: "Vezethet-e vak
világtalant? Nem esik-e mindkettő gödörbe?
- Nem különb a
tanítvány mesterénél, mert ha eléri tökéletességét, olyan
lesz, mint a mestere.
- Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, a magad
szemében pedig nem veszed észre a gerendát?
- Hogyan
mondhatod felebarátodnak: testvér, hadd vegyem ki
szemedből a szálkát! - holott tulajdon szemedben nem látod meg
a gerendát. Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a
gerendát és csak aztán törődjél azzal, hogy kivedd a
szálkát felebarátod szeméből.
- Nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt teremne, és
nincsen rossz fa, amely jó gyümölcsöt hozna.
- Minden fát
gyümölcséről ismerünk meg. Tövisről nem szednek fügét és
csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt.
- A jó ember
szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ellenben rossz
kincséből rosszat hoz elő, hiszen a szív bőségéből szól a száj.
- A sziklára épített ház. Mit mondjátok nekem: Uram,
Uram!
- és nem teszitek, amit mondok.
- Megmondom
nektek kihez hasonlít, aki hozzám jön, hallgatja
tanításomat és tettekre is váltja.
- Hasonlít ahhoz a házépítő
emberhez, aki mélyre ásott és az alapot sziklára rakta. Jött
az árvíz, árja rázúdult a házra, de nem tudta összedönteni,
mert jó alapra épült.
- Aki viszont hallgatja tanításomat,
de tettekre nem váltja, hasonlít ahhoz az emberhez, aki
házát alap nélkül a puszta földre építette. Mikor rázúdult
az árvíz, háza azonnal összedőlt és romhalmazzá vált."
1-5. Mt. 12,1-8; Mk. 2,23-28.
1. A másodelső szombat valószínűleg a húsvét második napjára következő szombat.
2. Isten törvénye megengedte (MTörv. 23,25), csak a farizeusok tiltották.
3-4. Az eseményt a királyok első könyve mondja el (1Kir. 21,1-6). A kenyeret szombatonként tették ki a jeruzsálemi templomban a szentély asztalára.
6-11. Mt. 12,9-14; Mk. 3,1-6.
12-16. Mt. 10,1-4; Mk. 3,13-19.
14-15. Az apostolról lásd Mt. 10,3 jegyzet.
17-19. Mt. 4,23-25; Mk. 3,7-12.
17. A hegyi beszéd Lukácsnál (17-49) sokkal rövidebb, mint Máténál (5-7 fejezet). Elhagyja mindazt ami csak a zsidó olvasót érdekelhette.
20-26. Mt. 5,3-12. A Máténál leírt nyolc boldogság helyett Lukács csak négyet említ, de ezeket ellentétükkel is megvilágitja.
20. Isten országát Máté mennyek országának nevezi. Erről lásd Mt. 5,3 jegyzet.
24. A gazdagok azok, akik a vagyont életcéljuknak tekintik.
27-36: Mt. 5,38-48. Jézus a rideg megtorlás helyébe a nagylelkű megbocsátás és a jutalmat nem váró jótett tanácsát állítja. Ez a szeretet, a mennyei Atya példája szerint, nem tesz különbséget barát és ellenség között.
37-45. Mt. 7,1-5, Mt. 7,16-20; Mt. 6,14; Mt. 15,14; Mt. 10,24-25; Mt. 12,33-35; Mk. 4,24; Jn. 15,20. Ez a szakasz néhány kiszakított töredéket foglal össze Jézus beszédeiből.
46-49. Mt. 7,24-27.