JÓB KÖNYVE
- Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélbõl, és monda:
- Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
- Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
Zsolt. 51,6.,
Róm. 3,5.,
Róm. 3,6.
- És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgõ hangon szólasz-é, mint õ?
- Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsõséggel és fenséggel!
- Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg õket!
- Láss meg minden kevélyt és törd meg õket, és a gonoszokat az õ helyükön tipord le!
- Rejtsd el õket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
- Akkor én is dicsõítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
- Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fûvel él, mint az ökör!
- Nézd csak az erejét az õ ágyékában, és az õ erõsségét hasának izmaiban!
- Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
- Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
- Az Isten alkotásainak remeke ez, az õ teremtõje adta meg néki fegyverét.
- Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mezõ minden vadja ott játszadozik.
- Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
- Befedezi õt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik õt a folyami fûzfák.
- Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
- Megfoghatják-é õt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tõrökkel?!