JÓB KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42.

  1. Halljátok meg figyelmetesen az õ hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az õ szájából kijön!
  2. Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
    Zsolt. 29,3.
  3. Utána hang zendül, az õ fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
  4. Isten az õ szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
  5. Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esõnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
    Zsolt. 147,16., Zsolt. 148,8.
  6. Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az õ mûve.
  7. Akkor a vadállat az õ tanyájára húzódik, és az õ barlangjában marad.
  8. Rejtekébõl elõjön a vihar, és az északi szelektõl a fagy.
  9. Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
    Zsolt. 147,17.
  10. Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az õ villáma.
  11. És az köröskörül forog az õ vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
  12. Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
    Jób. 26,27., Jób. 26,28.
  13. Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
    Jób. 37,9., 2 Móz. 9,18., 2 Móz. 9,23.
  14. Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az õ felhõjének villáma?
  15. Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhõk, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
  16. Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltõl?
  17. Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
  18. Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
  19. Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
  20. Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
  21. Észak felõl aranyszínû világosság támad, Isten körül félelmetes dicsõség.
  22. Mindenható! Nem foghatjuk meg õt; nagy az õ hatalma és ítélõ ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
  23. Azért rettegjék õt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát õ egyet sem.
    Jób. 34,19.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42.