JÓB KÖNYVE
- Felele a Naamából való Czófár, és monda:
- A sok beszédre ne legyen-é felelet? Avagy a csácsogó embernek legyen-é igaza?
- Fecsegéseid elnémítják az embereket, és csúfolódol is és ne legyen, a ki megszégyenítsen?!
- Azt mondod: Értelmes az én beszédem, tiszta vagyok a te szemeid elõtt.
Jób. 10,7.,
Jób. 10,14.
- De vajha szólalna meg maga az Isten, és nyitná meg ajkait te ellened!
- És jelentené meg néked a bölcsességnek titkait, hogy kétszerte többet ér az az okoskodásnál, és tudnád meg, hogy az Isten még el is engedett néked a te bûneidbõl.
- Az Isten mélységét elérheted-é, avagy a Mindenhatónak tökéletességére eljuthatsz-é?
- Magasabb az égnél: mit teszel tehát? Mélyebb az alvilágnál; hogy ismerheted meg?
- Hosszabb annak mértéke a földnél, és szélesebb a tengernél.
- Ha megtapos, elzár és ítéletet tart: ki akadályozhatja meg?
- Mert õ jól ismeri a csalárd embereket, látja az álnokságot, még ha nem figyelmez is arra!
Zsolt. 10,14.
- És értelmessé teheti a bolond embert is, és emberré szülheti a vadszamár csikóját is.
- Ha te a te szívedet felkészítenéd, és kezedet felé terjesztenéd;
- Ha a hamisságot, a mely a te kezedben van, távol tartanád magadtól, és nem lakoznék a te hajlékodban gonoszság;
Zsolt. 101,7.
- Akkor a te arczodat fölemelhetnéd szégyen nélkül, erõs lennél és nem félnél;
1 Ján. 3,21.
- Sõt a nyomorúságról is elfelejtkeznél, és mint lefutott vizekrõl, úgy emlékeznél arról.
- Ragyogóbban kelne idõd a déli fénynél, és az éjféli sötétség is olyan lenne, mint a kora reggel.
Zsolt. 37,6.
- Akkor bíznál, mert volna reménységed; és ha széttekintenél, biztonságban aludnál.
- Ha lefeküdnél, senki föl nem rettentene, sõt sokan hizelegnének néked.
Zsolt. 3,6.,
Zsolt. 3,7.
- De a gonoszok szemei elepednek, menedékök eltünik elõlök, és reménységök: a lélek kilehellése!
Jób. 18,5.,
Jób. 18,21.