ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Az éneklõmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.
- Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
Zsolt. 38,2.
- Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
- Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
- Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
- Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsõít téged?
- Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztm nyoszolyámat.
Jób. 7,3.,
Jób. 7,4.
- Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
Zsolt. 31,10.,
Jób. 17,6.
- Távozzatok tõlem mind, ti bûnt cselekedõk, mert meghallgatja + az Úr az én siralmam szavát.
Zsolt. 101,7.,
Zsolt. 101,8.,
Zsolt. 3,4.,
Zsolt. 3,6.
- Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
Zsolt. 10,17.
- Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
Zsolt. 35,4.,
Zsolt. 40,15.