ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Dávid tanítása. Boldog az, a kinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett.
Róm. 2,6.,
Róm. 2,7.
- Boldog ember az, a kinek az Úr bûnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen.
Jel. 14,1.,
Jel. 14,5.
- Míg elhallgatám, megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt.
Zsolt. 31,11.
- Míg éjjel-nappal rám nehezedék kezed, életerõm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Szela.
- Vétkemet bevallám néked, bûnömet el nem + fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak - és te elvetted rólam bûneimnek terhét. Szela.
Zsolt. 51,6.,
Jób. 31,33.,
Péld. 28,13.,
1 Ján. 1,9.
- Azért hozzád fohászkodjék minden kegyes, alkalmas idõben. Bár a nagy vizek áradnának, nem juthatnak azok el õ hozzá.
Ésa. 49,8.
- Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemtõl; végy körül engem a szabadulás + örömével! Szela.
Zsolt. 9,10.,
Zsolt. 18,1.
- Bölcscsé teszlek és megtanítlak téged az útra, a melyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.
Zsolt. 25,12.
- Ne legyetek oktalanok, mint a ló, mint az öszvér, a melyeknek kantárral és zabolával kell szorítani az állát, mert nem közelít hozzád.
Zsolt. 49,21.,
Ésa. 1,3.,
Préd. 3,19.
- Sok bánata van a gonosznak, de a ki bízik + az Úrban, kegyelemmel veszi azt körül.
Péld. 13,21.,
Ésa. 40,31.
- Örüljetek az Úrban, vigadozzatok ti igazak! Örvendezzetek mindnyájan ti egyeneslelkûek!
Zsolt. 33,1.,
Zsolt. 33,5.,
Luk. 1,46.,
Luk. 1,49.