ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Te benned bízom, Uram! Ne szégyenüljek meg soha.
Zsolt. 125,1.
- A te igazságod szerint ments meg és szabadíts meg engem; hajtsd hozzám füledet és tarts meg engem.
Zsolt. 31,2.,
Dán. 9,16.
- Légy sziklaváram, a hova menekülhessek szüntelen; rendelkezzél megtartásom felõl, mert kõszálam és erõsségem vagy te.
Péld. 18,10.
- Én Istenem, szabadíts meg engem a gonosznak kezébõl; a hamisnak és kegyetlennek markából!
- Mert te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, és bizodalmam gyermekségemtõl fogva!
Zsolt. 22,10.,
Zsolt. 22,11.
- Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhébõl te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen.
- Mintegy csudává lettem sokaknak; de te vagy az én erõs bizodalmam.
- Megtelik szájam dicséreteddel, minden napon a te dicsõségeddel.
- Ne vess el engem az én vénségemnek idején; mikor elfogy az én erõm, ne hagyj el engem!
- Mert felõlem szólanak elleneim, és a kik életemre törnek, együtt tanácskoznak,
Zsolt. 64,6.,
Zsolt. 64,7.
- Mondván: Az Isten elhagyta õt! Kergessétek és fogjátok meg, mert nincs, a ki megszabadítsa.
- Oh Isten, ne távozzál el tõlem! Én Istenem, siess segítségemre!
Zsolt. 70,2.,
Zsolt. 70,4.
- Szégyenüljenek meg és enyészszenek el életemnek ellenségei; borítsa szégyen és gyalázat azokat, a kik vesztemre törnek!
- Én pedig szüntelen reménylek, és szaporítom minden te dicséretedet.
- Szájam beszéli a te igazságodat, minden nap a te szabadításodat, mert számát sem tudom.
Zsolt. 139,17.
- Az Úr Istennek nagy tetteivel járok; csak a te igazságodról emlékezem!
Zsolt. 3,6.,
Zsolt. 3,7.
- Oh Isten, gyermekségemtõl tanítottál engem; és mind mostanig hirdetem a te csudadolgaidat.
- Vénségemig és megõszülésemig se hagyj el engem, oh Isten, hogy hirdessem a te karodat e nemzetségnek, és minden következendõnek a te nagy tetteidet.
Zsolt. 18,1.,
Zsolt. 18,51.
- Hisz a te igazságod, oh Isten, felhat az égig, mert nagyságos dolgokat cselekedtél; kicsoda hasonló te hozzád, oh Isten?!
- A ki sok bajt és nyomorúságot éreztettél velünk, de ismét megelevenítesz, és a föld mélységébõl ismét felhozol minket.
Zsolt. 18,1.,
Zsolt. 18,19.,
Zsolt. 18,44.,
Zsolt. 49,16.,
Zsolt. 80,13.
- Megsokasítod az én nagyságomat; hozzám fordulsz és megvigasztalsz engem.
- Én is tisztellek téged lanttal a te hûségedért, én Istenem! Éneklek néked hárfával, oh Izráelnek szentje!
- Örvendeznek az én ajakim, hogy énekelhetek néked, és lelkem is, a melyet megváltottál.
Zsolt. 63,6.,
Zsolt. 63,8.
- Nyelvem is minden napon hirdeti a te igazságodat, mert megszégyenültek és gyalázattal illettettek, a kik vesztemre törnek.