ZSOLTÁROK KÖNYVE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.

  1. Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelõdnek juhai ellen?
    Zsolt. 80,1.
  2. Emlékezzél meg a te gyülekezetedrõl, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részérõl, a Sion hegyérõl, a melyen lakozol!
    Zsolt. 132,13., Zsolt. 132,14.
  3. Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
  4. Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tûzték fel jelekké.
  5. Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdõnek sûrû fáira.
  6. Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és põrölyökkel.
    1 Kir. 9,7., 1 Kir. 9,8.
  7. Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertõztették.
    1 Kir. 9,3.
  8. Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel õket mindenestõl! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
  9. Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez?
    Siral. 2,9.
  10. Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
  11. Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledbõl: végezz!
  12. Pedig Isten az én királyom eleitõl fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
    Bir. 3,31., Bir. 4,24.
  13. Te hasítottad ketté a tengert erõddel; te törted össze a + czethalak fejeit a vizekben.
    2 Móz. 14,21., 2 Móz. 14,22., Ezék. 29,3.
  14. Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
  15. Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
  16. Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
  17. Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
    1 Móz. 8,22.
  18. Emlékezzél meg errõl: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
  19. Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetérõl ne feledkezzél meg végképen!
  20. Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
    2 Móz. 24,8.
  21. A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szûkölködõ dicsérje a te nevedet.
  22. Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
  23. Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
    Zsolt. 137,7.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 148, 149, 150.