ZSOLTÁROK KÖNYVE
- Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
- Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek + rajtam ellenségeim.
Zsolt. 22,5.,
Zsolt. 22,6.,
Zsolt. 13,4.,
Zsolt. 13,5.
- Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.
Ésa. 28,16.,
Róm. 10,11.
- Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
Zsolt. 5,9.,
Zsolt. 27,11.
- Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, minennap várlak téged.
Zsolt. 18,3.
- Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.
Zsolt. 103,17.,
Zsolt. 106,1.
- Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
Jób. 13,26.
- Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket.
- Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat.
Jób. 36,22.
- Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
5 Móz. 28,1.,
5 Móz. 28,14.
- A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az.
Ésa. 43,25.
- Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
Zsolt. 32,8.
- Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
Zsolt. 36,9.
- Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket.
Péld. 3,32.
- Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat.
Zsolt. 18,24.
- Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
- Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
- Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet.
Zsolt. 19,13.
- Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem.
Zsolt. 69,5.
- Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
- Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
Zsolt. 18,21.,
Zsolt. 18,24.
- Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.
Zsolt. 130,8.