ZSOLTÁROK KÖNYVE
- A Kóráh fiainak zsoltáréneke.
1 Krón. 25,1.,
1 Krón. 26,1.
- Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén.
Zsolt. 132,13.,
Zsolt. 132,14.
- Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy királynak városa.
Mát. 5,35.
- Isten van az õ palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
- Mert ímé, a királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen.
- Meglátták õk, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.
2 Kir. 19,35.,
2 Kir. 19,37.,
Zsolt. 76,4.,
Zsolt. 76,7.
- Rémület fogta el ott õket, fájdalom, a milyen a szülõasszonyé;
- A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
- A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerõsítette azt az Isten! Szela.
- A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
- A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.
1 Móz. 18,25.
- Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.
Zsolt. 48,5.,
Zsolt. 48,6.,
Zsolt. 67,5.
- Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
- Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek:
- Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket mindhalálig!